Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Bonis György: Adatok a Budapesti Forradalmi Törvényszék történetéhez / 293–312. o.

3C6 Bónis Györgynem érdektelen az a tény, hogy a mutatókönyvben a következő városok forradalmi törvényszékeitől érkezett (áttett?) iratoknak találjuk nyomát: Bicske, Budafok, Cegléd, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Kiskunhalas (12 esetben), Nagykőrös, Salgótarján, Sopron,

72 Székesfehérvár, Szentendre, Szentes („törvényszék iratai"

73

), Szolnok, Szombathely, Vác, Zalaegerszeg. Feltétlenül a budapesti forradalmi törvényszék ítélkezését tanúsítja az, hogy a mutató a maguk helyén bejegyzett vádlottaknál hivatkozik a kalocsai, kiskunlacházai, ráckevei és sátoraljaújhelyi ellenforradalmárok jegyzőkönyvére.

74 Ugyancsak e bírósághoz került Csongrád megye gazdasági főmegbízottjainak jegyzőkönyve, melyet Sándorfalva, Sövényháza, Mindszent, Csongrád, Kistelek és Tömörkény direktóriumainak, valamint a sándorfalvi vörös őrségnek hatásköri túllépéséről vettek fel.

75 Ha éppen a proletárdiktatúra utolsó kb. másfél hónapjában nem hagyják abba a mutatókönyvben az iratot küldő hatóság bejegyzését, még szélesebben bontakoznék ki bíróságunknak az egész országra kiterjedő munkássága. 3. Büntetés és javítás A Tanácsköztársaság forradalmi törvényszékeinek, köztük a budapestinek működése nemcsak személyzetének, hatáskörének és illetékességének tekintetében jelentett gyökeres minőségi változást a polgári bíróságokkal szemben. Nem szólva itt ugyancsak radikálisan egyszerű és gyors eljárásáról, minőségileg újat hozott a vádlott egyéniségének, társadalmi veszélyességének, s a bűncselekmény gazdasági-társadalmi tényezőinek beható megvizsgálása terén is. Szirmay István a proletárbíráknak ilyen irányú tevékenységéről szólva így ír : ,A forradalmi törvényszék így sokkal inkább képes individualizálni, sokkal inkább hathatja át a javítás, mint a megtorlás szelleme ; az ő kezét a büntetés kiszabásánál nem köti egy rosszindulatú, régi negyvenéves büntetőtörvénykönyv, módjában áll egy fillértől kezdve egész a halálbüntetésig bármily büntetést kiszabni, egyedül a proletárbelátás és mérséklet kell, hogy irányítsa."

76 Ezek a szavak nemcsak a tárgyalt bíróságnak a szabadjogi irányra emlékeztető büntetéskiszabását világítják meg, hanem azt a kettősséget is, amely törvényszékünket a régiekkel szemben jellemezte : a tettes megbüntetésénél fontosabbnak tartotta megjavítását, a társadalom hasznos tagjává nevelését, amennyiben nem látta őt a proletárdiktatúra tudatos ellenségének. A budapesti forradalmi törvényszék megtorló funkciójáról csak az iratok ismeretében alkothatnánk teljes képet ; ezek azonban megsemmisültek. A Tanácsköztársaság bukása után még rendelkezésre álló anyagból ellenséges célzattal közöltek ugyan szemelvényeket, de ezek természetesen nem adnak hű képet működéséről.

77 Felszabadulás utáni szakirodalmunk éppen azt rója fel a bíróságnak, hogy a proletárdiktatúra öklét nem éreztette eléggé a megvert 72 Egyszer egyenesen így : „Soproni forrad, törvényszék ügye", 2040 So. 73 Talán az ottani törvényszék megszűnése kapcsán, 1130 Sze. 74 Rendre 1591 Bo stb. ; 3387 Ki ; 1720 Ba stb.; 1568 Bo stb. — Bánhidáról 140 000 K csempészett pénzt küldtek, 3212, 4170 Ke. 75 2386 Cso ; az iktatószám június első felére mutat. 76 Szirmay 79. — A bíróság működését irányító elvekre 1. bővebben Kádár Imre : Kriminológiai alapkérdések, Proletárjog 12. sz. 83—84. 77 A bolsevizmus Magyarországon 535—539.