Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

266 Ort János A főváros ún. tisztviselő-hivatalnok tanácsa mint önálló közigazgatási hatóság s a törvényhatóság végrehajtó közege, az állami közigazgatás és önkormányzat körében, az ügyeket központi ügyosztályai útján intézte. 1919 előtt legutoljára az 1911. évi szervezési szabályrendelet, az ügyosztályoknak számát gyarapítva, a következő I—

XVI: számozású ügyosztályt állította fel: I. elnöki személyzeti ügyosztály, II. út- és csatornaépítési, III. városépítési, IV. katonai és illetőségi, V. közlekedési, VI. pénzügyi, VII. közoktatási, VIII. közélelmezési, IX. közjótékonysági, X. közegészségügyi, XI. közjogi és anyakönyvi, XII. világítás és vízvezetéki, XIII. építkezési, XIV. szociálpolitikai és közművelődési, XV. közgazdasági, XVI. városgazdasági ügyosztály. A polgári demokratikus forradalom időszakában az ügyosztályoknak szervezete változtatás nélkül fennmaradt. A Tanácsköztársaság idején az ügyosztályok szervezetében a IX. és XIV. ügyosztály említett összevonásával történt változás. A két ügyosztály összevonását a főváros népbiztossága április 14-én rendelte el.

51 Az új ügyosztály elnevezése IX. szociálpolitikai és közművelődési ügyosztály. Ezzel kapcsolatban az addigi XV. közgazdasági XIV., az addigi XVI. városgazdasági ügyosztály XV. megjelölést nyert. Az ügyosztályok egybevonását a jótékonysági és szociálpolitikai ügyek egységes irányítása indokolta. A rendelkezés végrehajtása az ügyosztályi iratok szerint június hó legelején történt és az átcsoportosítás augusztus hó 10-ig állott fenn, mikor is a Tanácsköztársaság alatti rendelkezések eltörlésével az ügyosztályoknak régi rendszerét állították vissza. Egyidejűleg a június—július havi említett ügyosztályi iratokat is nagyrészt átszámozták. Kutatás szempontjából tehát az ügyosztályváltozásnak nincsen nagyobb jelentősége. Ügyosztályi vonatkozásban is megemlítendők a közigazgatás átszervezésére készült, s már ismertetett tanácsi tervezetek, melyek az ügyosztályok számát csökkentve, a pénzügyi-közgazdasági, városgazdasági-üzemi ügyosztályoknak és a műszaki ügyosztályoknak összevonását irányozták elő. E tervek végrehajtása, megvalósítása azonban már nem került sorra. Az ügyosztályok közötti ügykörátcsoportosítást részben már a főváros népbiztossága szervezési munkájának keretében is érintettük. Mind ezeket, mind a központi elnökség ügykörváltoztatásait és az ügyosztályok felügyelete alá tartozó hivatalok, intézmények átcsoportosítását az egyes ügyosztályoknál ismertetjük. Az ügyosztályoknak vezetését és hatáskörét a főváros népbiztossága működésének keretében hasonlóan röviden érintettük. A főváros népbiztosai az ügyintézés menetét a korábbi tanácsi gyakorlat alapulvételével április hó 12-én szabályozták.

52 A rendelet 6 pontban sorolja fel azon ügyeket, melyekben a döntés jogát a főváros népbiztosai maguknak tartják fenn. — Ilyenek : az általános érvényű intézkedések, szabályzatok, személyzet alkalmazása —- elbocsátása, elvi döntések, a tehervállalás — dologi utalványozások, s mindazon ügyek, melyeknek intézése tekintetében az ügyosztályvezető megbízottak közt nézeteltérés van. Olyan utalványozásokat azonban, amelyek személyi járandóságra vagy engedélyezett szolgáltatásra vonatkoznak, az ügyosztályvezetők is kiadhatnak. Az ügyek előkészítve határozati 51 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok 57 443/1919. I. sz. 62 Főv. Közlöny 1919. 424. 1. »