Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

Budapest központi városigazgatása a polgári demokratikus forradarom és a Tanácsköztársaság idején 267 javaslattal a népbiztossági irodába küldendők. A többi ügyosztályok hatáskörébe tartozó ügyeket az ügyosztályok élén álló politikai megbízottak intézik. Az ügyek intézésénél a Forradalmi Kormányzótanács s ennek szervei által kiadott szabályok és utasítások követendők, ilyenek hiányában a régi szabályok és utasítások az új korszak szellemében alkalmazandók. A fontosabb ügyeknek fogalmazatait az ügyosztályvezetők rendszerint együttesen írják alá, halaszthatatlan szükség esetén azonban rendszerint egyiküknek aláírása is elegendő volt. A fontosabb, népbiztosok elé tartozó ügyeket közvetlenül szóval is referálhatták az ügyosztály felügyeletével megbízott népbiztosnak vagy az ügyiratok előkészítve határozati javaslattal a népbiztossági irodába küldettek. A főváros népbiztosságának megszüntetésével a központi elnökség tagjai irányították az ügyosztályokat. Az ügyeknek intézése továbbra is a népbiztosság által megszabott mederben haladt és az ügyosztályoknak felügyeletét a népbiztosokhoz hasonlóan egymás között felosztották. Ágoston Péter az I., VI., XI., XV. ügyosztály, Bokányi Dezső a II., III., VII. és XIII. ügyosztály, Biermann István a VIII., X. és XIV. ügyosztály, Barna Jenő az V., XII. ügyosztály, Bogár Ignác a IV. és IX. ügyosztály felügyeletét s felülvizsgálatát intézte.

53 Az ügyosztályok a központi elnökség irányításával, munkájukat mint a központi intézőbizottság végrehajtó hivatali szervei végzik. Több ügyosztály hatáskörének változását jelentette a kerületi elöljárósági kihágási ügyek másodfokú elbírálásának még március hóban történt felfüggesztése. Majd a Forradalmi Kormányzótanács július 10-én kelt CXXIV. sz. rendelete a büntetőbíráskodást Budapesten a kerületi tanácsok hatáskörébe utalja s az új kihágási bíróságoknak tanácsban hozott határozata ellen perorvoslatnak nincs helye. Hasonlóan több ügyosztályt érintett a felügyeletük\alá tartozó üzemek, intézmények, a községi tulajdonban volt bérházak, s lakótelepek köztulajdonba való átvétele is. Az üzemek a termelési biztos, az ellenőrző munkástanács ós a népbiztosságok szerveinek irányításával működnek. Az üzemek, intézmények egy részének vezetését és kezelését a népbiztosságok továbbra is a fővárosra bízzák s azok fenntartásáról továbbra is az érdekelt ügyosztályok gondoskodnak. így a főváros felügyelete több formában megmaradt, aminthogy a főváros kommunális feladatai is kialakulóban voltak. A főváros általában ragaszkodik közüzemeinek fenntartásához és a helyzetet ideiglenesnek tekintette. Az ügyosztályoknak a Forradalmi Kormányzótanács és a nópbiztosságok rendeletei nyomán történt feladatbővülését s további hatásköri változásait a következőkben az ügyosztályok működési adatainál ismertetjük. Sok változás történt az ügyosztályok ügyintézésében is. Új ügyintézési formák kialakulása kezdődött meg a tanácsi igazgatásban. A régebbi ügyintézésnek kötöttségei s szabályzatai jelentősen módosultak. Megmaradt az ügyosztályok iratainak központi iktatása (kivéve a IV. katonai és illetőségi ügyosztályt, melynek már korábban is külön iktatása volt), de számos intézkedést találtunk arra is, az I., VII. stb.' ügyosztályoknál, miszerint az intéz63 Bp.. főv.. Levéltár. Bogár Ignác elnökségi tag irathagyatéka. (Kimutatás a Budapesti Forradalmi Központi Munkás- és Katonatanács elnöksége alá tartozó hivatalokról . . .)