Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

Budapest központi városigazgatása a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején 265hivatali szerveket, s az addigi, március 21. előtt is működött budapesti központi és kerületi lakáshivatalok megszűnnek. A- Központi Lakásbiztosságba később a fővárosi központi intézőbizottság 6 tagot delegált. A szociális termelés népbiztosságának április 30-án kelt 62. sz. rendelete a lakásügy intézésére hivatott elsőfokú szervnek Budapesten a kerületi lakásbizottságokat jelöli ki. Másodfokú szerv az Országos Lakásbiztosság. A kerületi lakásbizottságok a kerületi tanács által kiküldött 3 tagból alakulnak, hatáskörükbe a lakásnyilvántartás és kiutalás, bérmegállapítás stb. felügyelet tartozik. A kerületi lakásbizottság határozatai ellen Budapesten az Országos Lakásbiztossághoz lehet fellebbezni. A kerületi lakásbizottságok lakás kiutalási hatásköre, a lakásügy decentralizálása a központi tanács többszöri követelésére csak július hóban valósulhatott meg. A Kormányzótanács április 4-ón kelt XL. sz. rendelete a földbirtokrendezés és termelés biztosítása ügyében Budapesten kerületenként egy-egy birtokrendező és termelést biztosító bizottságot állít fel, mely bizottság a kerületi tanácsok által választott 3 tagból állott. Ezenkívül Budapestén a megyékhez hasonlóan központi bizottság is alakult, melynek 3 tagját a központi tanács küldötte ki. A központi bizottságnak ügyeit a népbiztos által kinevezett szakember vezeti, s a kerületekben a bizottságoknak gazdasági biztosa működik, aki a hivatali teendőket végzi. Hivatali személyzetét a főváros látja el.

49 Az elmondottakon kívül a tanácsállam szervezetébe beépülő s népbiztosságok irányításával működő hivatali szervekbe és bizottságokba a tanácsok is küldöttek ki tagokat. A tanácsi küldötteknek ez a megbízatása képezte azt a tanácson kívüli külső munkát, mellyel az alkotmány alapelvei szerint a szocialista termelési és társadalmi rendszer megteremtését szolgálták. Ennek a külső munkának felmérése még a jövő kutatásainak feladata. Itt csupán a következő rövid adatokat említjük : á munkaügyi és népjóléti népbiztosság 47. sz. rendeletével szervezett Orsz. Egészségügyi Tanácsba a főváros tanácsa 6 tagot küldött ki, majd a budapesti bíróságokon, a Tanácsköztársaság előtt indított bűnügyek felülvizsgálatára, a Kormányzótanács LXII. sz. rendeletével életrehívott tanácsokat Budapesten a központi tanács alakította meg. Végül, amint említettük, a fővárosi tanács küldöttei a népbiztosságok irányításával működő hivatalokba is nagy számban delegáltattak. Pl. a szociális termelés népbiztossága hatáskörébe tartozó szakhivatalokhoz a népbiztosság megkeresésére egy-egy tagot küld ki a főváros központi elnöksége. Részint tanácstagokat, részint pedig a fővárosi hivataloknak, ügyosztályoknak vezetőit.

50 Mindezen kívül a főváros tanácsának jogkörébe tartozott egyes népbiztosságok alá rendelt szervek vezetőinek megválasztása is. A tanácsi bizottságoknak szervezetére és működésére a már említett irathiányok folytán fő forrásanyag a tanácsi központi ügyosztályok iratanyaga. Központi ügyosztályok A közigazgatási.és városgazdasági ágazatok szerint szervezett központi ügyosztályoknak alakításáról még az 1872. évi fővárosi törvény rendelkezett. 49 Főv. Közlöny 1919. 458. és 535. 1. 50 Bp. főv. Levéltár. Főv.tanáesi iratok I. 6950/1919. sz.