Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

264 Ort János alakított bizottságokat (nyaralás-kórház ügyek — építések vizsgálatára, építósrendőri kihágási eljárások felülvizsgálatára, a tűzoltóság államosítása előkészítésére stb.). Végül külön említjük a vegyes bizottságokat, amelyekben tanácsi kiküldöttek is szerepelnek, de irányításuk a népbiztosságok feladata volt és a tanácsoknak a népbiztosságok szerveivel való kapcsolatát, együttműködését jelentették. A központi elnökség április 28-án kelt rendeletével, a korábbi törvényhatósági szabályrendelet alapulvételével kerületi tűzrendészen bizottságok megalakítását rendeli el. A bizottságok az ellenőrző vizsgálatokat végzik,. tűzrendészeti ügyekben a kerületi tanács véglegesen határoz. A tanácsi választásokat intéző budapesti kerületi választási bizottságokat a Forradalmi Kormányzótanács állítja fel az ideiglenes alkotmány előírásai szerint, majd a végleges alkotmány ezt a jogot a szövetséges központi intézőbizottságra ruházza. A Kormányzótanács rendeletei alapján felállított szakbizottságokat,. különbizottságokat és vegyes bizottságokat következőkben ismertetjük. A Kormányzótanács LXX. sz., április 24-ón kelt rendelete a nem állami kórházak — gyógyítóintézetek köztulajdonbavételéről, előírja, hogy Budapesten mind a kerületek, mind a központi tanács egészségügyi bizottságokat választanak az egészségügyi dolgozók bevonásával. A budapesti és megyei bizottságokba a munkaügyi és népjóléti népbiztosság tanácskozási joggal megbízottat küld ki. Az intézmények vezető-orvosainak és gondnokainak személyi ügyeiben Budapesten a központi egészségügyi bizottsággal egyetértőleg a népbiztosság intézkedik. Budapesten a leltározást, átvételt, kórházak kezelését a népbiztosságnak fenntartott intézkedések kivételével egészségügyi bizottsága útján a központi tanács végzi. A népbiztosság április 24-én kelt 12. M. N. N. sz. rendelete értelmében, továbbá Budapesten a kerületi és központi bizottságok a betegek élelmezését irányító albizottságokat küldenek ki. A Kormányzótanács április 12-én kelt LIV. sz. rendelete a művelődés- és N oktatásügy igazgatására előírja a tanácsok kebelében és irányításával működő művelődési osztályok felállítását. Budapesten a kerületi és központi tanácsokban működő művelődési osztályok ügyeinek közvetlen intézésére a tanácsok külön intézőbizottságokat alakítanak ós az iskolák ügyeinek intézésében való közreműködésre iskolai bizottságokat küldhetnek ki. A központi intézőbizottság irányításával Budapesten 100 tagú művelődési osztály alakul. Megjegyzendő, hogy a központi intézőbizottság július 22-i ülésén állapítják meg a június elején megalakult központi 100-as és 25-ös művelődési osztály összehívásának elmaradását. A kerületi művelődési osztályok azonban addig is tevékeny működést folytattak. A közoktatásügyi népbiztosság április 21-én kelt 13. K. N. sz. rendelete értelmében a helyi tanács likvidáló bizottságot küld ki az egyházi, hitfelekezeti és az általuk kezelt alapítványi vagyonok köztulajdonba-való átvétele céljából. Budapesten kerületi bizottságok alakulnak. A lakásügy rendezésére a Kormányzótanács március 26-án kelt X. sz. rendelete értelmében a szociális termelés népbiztossága által kerületi lakásbizottságok alakíttattak ; feladatuk csak a bérmegállapítás, lakásjavításokról való gondoskodás és ellenőrzés volt. Majd a március 28-án kelt XV/a sz. rendelet a Központi Lakásbizottság felállításával újra szervezi a lakásügyi