Levéltári Közlemények, 29. (1959)
Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.
260 Ort János felállításával, az intézőbizottság tagjainak vezetésével jelentősen megjavult. A munkafegyelem is számos adatból kitűnően a központnál jobbnak volt nevezhető. Az ügyintézési problémák, központi — kerületi hatásköri kérdések is elsősorban a kerületi tanácsok vonalán kerülnek felvetésre. A fővárosi népbiztosok által történt vezetői megbízatások érvényességét a kerületekben az intézőbizottságok működésével teljesen megszűntnek tekinthetjük. Mint idetartozót megemlítjük, hogy a munkásság közigazgatásba való bevonásának kérdése a 80-as intézőbizottság május 22-i ülésében is szerepelt. 41 Javaslat hangzik el, hogy tanácstagok álljanak az ügyosztályok élén, másként nincsen garancia arra, hogy az ügyek a proletariátus igényeinek megfelelően vezettetnek. A döntés ebben a kérdésben ekkor elodázást nyert azzal, hogy az ügyosztályok összevonásának kérdése a Kormányzótanács előtt van tárgyalás alatt, s mikor ez megvan, akkor majd az intézőbizottsági illetve munkástanácsi tagok sorából választatnak meg az ügyosztályok vezetői is. Ez a kérdés egyben a központi intézőbizottság akciókópessége növelésének kérdése ós a testületi ügyintézés nehézségeinek felszámolása volt. Az intézőbizottság feladatai tekintetében a végleges alkotmány előírta továbbá az intézőbizottság költségvetési, vagyonkezelési, utalványozási s karhatalom fölötti rendelkezésének jogkörét is. Az intézőbizottság a szükséghez képest albizottságokra oszlik, vagy tagjai között megosztja az ügyek intézését. A tanácsnak fenntartott ügyekben is megteszi a halaszthatatlanul szükséges intézkedéseket. Az intézőbizottság a kiküldő tanácsnak felelős. A budapesti intézőbizottság felett a központi tanács, valamint az országgyűlés vagy a szövetséges központi intézőbizottság és., a Kormányzótanács gyakorol ellenőrzést. A központi intézőbizottság működése a kialakult gyakorlatot tükröző tervezeteknek s már kezdettől fogva a későbbi végleges -alkotmány előírásainak szellemében történt. Budapesten az egész városigazgatásnak irányító szerve a központi intézőbizottság, üléseinek tárgyrendjében az összes igazgatási ágazatoknak jelentősebb ügyeit megtaláljuk. Üléseit mint elnökök a központi elnökség tagjai vezetik és az ülések napirendjét (tárgysorozatát) is előzetesen megállapítják. A központi intézőbizottság egyrészt végrehajtja a központi tanács utasításait, a központi elnökség javaslataiban határoz és a központi tanács elé tartozókat a központi tanács elé terjeszti. A központi elnökség minden fontosabb igazgatási ügyben határozati javaslatát az intézőbizottság elé terjeszti, az elnökség működési bejelentéseit az intézőbizottság hagyja jóvá, s a nagyobb összegű beruházások ügyeiben is határoz. Az ellenőrzést a központi elnökség beszámolói vagy a kerületek intézőbizottsági tagjainak bejelentései alapján, végül kiküldött bizottságai útján végzi. A fővárosi háztartás rendezése keretében foglalkozik a vízdíjak, gáz-áramárak, kikötődíjak, helypénzek emelésének ügyével, illetve az egyes javaslatok kidolgozására a központi elnökségnek utasítást ad. Nagy-Budapest megalakítása ügyével foglalkozva a Kormányzótanácshoz tesz előterjesztést az egyesítés mielőbbi megvalósítására. Személyzeti kérdések vonalán csak egy ügyosztályvezetői megbízatással foglalkozik, a tanácsok alkotmányban előírt választási jogköre nem valósult meg. Végül a nópbiztosságok szerveivel való kapcsolatok vonaPárttört. Int. Archívuma. A II. 14/14.