Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

Budapest központi városigazgatása a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején 261 Ián a nópbiztossági hivatalokba a tanácstagok delegálásának egy részét is intézi. Elmondott működésével a központi intézőbizottság a főváros közigazgatási ügyeinek irányításában a legfontosabb szerepet tölti be, a központi elnökségnek működését is közvetlenül irányítja és ellenőrzi. 1919. május hó végén a központi intézőbizottság az elnökség útján tesz előterjesztést a központi tanácshoz 40' intézőbizottsági póttag választására, az akadályozott, frontra távozott intézőbizottsági tagok helyettesítésére azon kerületi tanácstagokból, akik az 500-as tanácsnak tagjai és tevékeny szerepet visznek a kerületek ügyeinek intézésében. Június hó elején az áprilisban választott intézőbizottsági tagok sorában már 11 személyi változást találunk.

42 Említettük már a központi intézőbizottság tagjainak a központi ügyosztályok vezetésénél történt mellőzését. Ez volt legfőbb oka annak, a frontszolgálat akadályai mellett, hogy a központi intézőbizottság az alkotmány előírása szerint az ügyeknek szakágankinti intézését—ellenőrzését megossza tagjai között, s ezáltal működésének eredményeit is fokozhassa. A központi intézőbizottságnak, akárcsak a központi tanácsnak, nem volt önálló adminisztratív ügyvitele. Az intézőbizottság határozatait a központi ügyosztályok útján a központi elnökség adta ki. Ülésjegyzőkönyveit előzőkben a központi tanács iratainál ismertettük. Működésének további forrása a központi ügyosztályok iratanyaga. Központi elnökség A központi tanács 80-as intézőbizottsága által választott 5 tagú elnökség április hó 17-én vette át a főváros közigazgatásának vezetését. A Forradalmi Kormányzótanács által március hóban kinevezett fővárosi népbiztosok hatásköre az elnökség hivatalbalópésével április hó 17-én szűnt meg. A központi elnökség tagjai: Ágoston Péter, Bokányi Dezső, Barna Jenő, Biermann István, Bogár Ignác, xigoston Péter külügyi népbiztoshelyettes ós Bokányi Dezső munkaügyi és népjóléti népbiztos személyében a központi elnökségbe két népbiztos is beválasztást nyert. Ágoston Péter június végén igazságügyi népbiztossá választatott, Bokányi Dezső pedig hadtestparancsnokká történt kinevezése után csak nagyobb időközökben jelent meg városházi hivatalában. A távollevő elnökségi tagokat a többi elnökségi tag helyettesítette, majd helyükbe Weltner Jakab és Miakits Ferenc tanácstagokat választja meg az intézőbizottság július 22-i ülésén. Nevezettek működésére azonban forrásainkban adatot nem találtunk. Budapest igazgatásának rendje c. említett tervezet a központi elnökségről a következőket tartalmazza : a központi elnökséget a központi intéző' bizottság által választott 5 elnökségi tag alkotja, akik egyetemleges felelősséggel intézkednek. Az elnökség végrehajtója a központi intézőbizottság határozatainak, és a központi intézőbizottság hatáskörébe tartozó ügyekben előterjesztéseket és jelentéseket tesz. Az igazgatási ügyosztályok vezetői mellé bizalmi egyéneket a központi elnökség nevez ki s az ügykezelés rendjét is a központi elnökség rendelettel szabályozza. * A későbbi kormányzótanácsi rendelettervezet a központi elnökség feladatait következőkben jelöli meg : a központi elnökség tagjai a városi 42 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok I. 5702/1919., I. 5937/1919. sz.