Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

250 Ort János s a jelentősebb fővárosi reformjavaslatok követelése innen indult ki. A fővárosi Y igazgatás ügykezelési reformjára, kerületi panaszirodák felállítására, a fővárosi alkalmazottak forradalmi szellemben való nevelésére, szociáldemokrata delegáltak tesznek javaslatot.

22 A néptanácsban helyetfoglaló szociáldemokrata küldöttekhez képest a közigazgatási bizottságba delegáltak, élükön Landler Jenő későbbi népbiztossal, sokkal hívebben fejezik ki javaslataikban a proletariátus forradalmi törekvéseit. - Az ügykezelési reform, a bürokratikus ügyintézés lassúságának kérdése végül nyíltan felveti a közigazgatási bizottság ülésén a bürokrácia egészének megbízhatatlanságát s egyes vezetőknek alkalmatlanságát. Az általánosságban elhangzott vádak helytállóságát számos igazgatási ágazat ügyei egyformán igazolják. A hivatalnok tanács működésében a reformtervek hangoztatása mellett is egyfajta várakozásnak, a tevőleges kezdeményezéstől való óvakodásnak minden reformtörekvést megbénító álláspontja érvényesül. . A főváros tanácsáról a viszonyokat legjobban ismerő kortárs hivatalnok s várostörténetíró állapítja meg, hogy 1918. okt. 31-én a főváros tanácsa csak a megjelent küldöttség felhívására, a körülmenyek kényszerítő hatása alatt adta ki a forradalomhoz csatlakozó nyilatkozatát s később is jövőjük miatt igyekeztek alkalmazkodni.

23 A főváros tisztviselő tanácsának alkalmazkodása azonban igen mérsékelt volt. Ezt mutatja a polgármesternek december eleji programjában meghirdetett progresszív adórendszer bevezetése is. Bár a szociális adópolitikának hiánya régóta ismert, és a főváros' háztartásának rendezése háborús eredetű költségvetési hiányok, s a beruházások szempontjából a a főváros története folyamán soha sem volt égetőbb kérdés, a községi adópótlék progresszív kulcsának megállapítása csak egy megalapozatlan, előmunkálat nélküli ideiglenes tervezetig jutott el. Az ügyirat bizonyítja, hogy azt is az elhangzott szigorú bírálatra március 20-án sebtében állították össze.

24 Legkevésbé sem vádolható passzivitással vagy bürokratikus lassúsággal a városvezetés, ha polgári kormányzati érdekekről van szó. A forradalmi munkástanácsok üzemi szervezkedésének meggátlására a kormányzat részéről kezdeményezett üzemi választmányokat a főváros saját üzemeiben még a kormányrendeletnek kiadása előtt létrehozta.

25 A főváros tanácsától, mint a hivatalnokok testületétől egy ideiglenes és átmeneti helyzetben önálló várospolitikai program kidolgozása alig várható. Átfogó programmal azonban a polgári pártok ós a Szociáldemokrata Párt ideiglenes küldöttei sem lépnek fel a közgyűlést pótló kiegészített fővárosi tanácsban, majd a nóptanácsban.

26 A program meghatározása és kivitelezése is így maradt a hivatalnok tanács feladata. Egyes ügyekben leginkább a szociáldemokrata küldötteknek érvényesül befolyása, de pl. a jelentős bérrendezési ügyekben ós az említett tanügyekben már nem a tanácstagoknak, inkább a VAOSZ városházi szervezetének befolyását kell látnunk. A párton belül is megmutatkozó forradalmi követeléseknek teljesítése, az azonnali 23 Főv. Közlöny 1919. 345. 1. 23 Gárdonyi A. id. műve 145—147. 1. 24 Bp. főv. Levéltár. Főv. tanácsi iratok 46 021/1919. VI. sz. 25 Főv. Közlöny 1919. 277. 1. 88 A Szocdem. Pártnak a Főv. Hírlapban ném hivatalosan közzétett programját Kiss OyÖrgy id. műve ismerteti.