Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.

Budapest központi városigazgatása a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején 249' alapján szervezett néptanácsban továbbra is korlátozott marad. A polgári pártok küldötteivel és a néptanács hivatalnok tagjaival szemben szavazatai alig haladják meg az összes szavazatoknak negyedrészét. Mégis a szociáldemokrata küldöttek néptanácsi működésében, amint a következőkben ismertetjük, aktivizálódás tapasztalható, akár a Kommunista Párt konkrét várospolitikai követeléseinek hatására, akár a Szociáldemokrata Párton belül fellépő baloldali ellenzék nyomására. A néptanácstagok aktivizálódása sem fejezi ki azonban a munkásság forradalmi követeléseit. A néptanács 1919. febr. 26-i alakuló ülésén ügyrendje és hatásköre megállapítását tárgyalja, majd a márc. 4-én ós 18-án megtartott üléseken bizottságait megválasztva, jelentősebb községpolitikai kérdések is felvetődnek.

19 A néptanács első ülésén szociáldemokrata küldöttek mutatnak rá a néptanács nem kielégítő voltára, a-budapesti törvényhatósági választások mielőbbi lebonyolításának szükségére. A vag3

7

onadó törvény előkészítésének késlekedései miatt vagyonadó előleg kivetésére, a háborús vagyonok megadóztatása első lépéseként, a néptömegek megnyugtatása érdekében Kondor Bernát szociáldemokrata néptanácstag tesz elfogadott javaslatot. További szociáldemokrata javaslatok, a polgármesteri beszámolóval kapcsolatban, hozzászólásként hangzanak el az iskolai vallásoktatás kiküszöböléséről, a Margitsziget megnyitásáról, a gyógyszerészüzemek államosításáról. A néptanács márc. 4-i ülésén a hivatalnok tanács az oktatásügy, közélelmezés, a fővárosi üzemek munkásügye és a középítkezósek-közmunkák tervei előhaladásáról számol be. Eredményt a fővárosi alkalmazottak részére a kollektív szerződések nyomán nyújtott béremelések, szociális engedmények tervei jelentenek, a tervezett közmunkák csak jelentéktelen részben indulhattak meg. A hivatalnok tanács a közélelmezést előmozdító mezőgazdasági, üzem létesítése és birtokterület megszerzése mellett foglalt állást, az 1919. XVIII. néptörvény alapján. A kijelölt 60 ezer hold birtok újabb sokmilliós beruházást igényel, s a kiegészített munkaprogram nyomán a főváros költségvetési hiánya az eredeti 80 millióról 150 millió koronára emelkedik. Ennek és a mezőgazdasági üzem megszerzésének költségeire a neptanács hozzájárul 200 millió K. törlesztéses kölcsön felvételéhez,

20 Külön jelentőséget nyer ebben az időszakban az újjáalakult közigazgatási bizottság működése. Tagjai az 1876. VI. te. és 1882. XX. te.-ben megjelölt tisztviselők, akiknek kiegészítésére az 1919. VII. néptörvény értelmében a fővárosi néptanács 10 tagot küld ki, akár saját nem tisztviselő tagjai közül, akár az 1918. I. néptörvény szerint választójoggal felruházott lakosok közül. A megejtett választáson 2 néptanácstag (egy szociáldemokrata és egy polgári párti) nyert megválasztást, azonkívül 8 fővárosi lakos választó. A közigazgatási bizottság a fővárosi önkormányzat és a budapesti állami szakigazgatás területi szervei együttműködésének biztosításában, a közigazgatás ellenőrzésében fontos szerepet tölt be, s oda a polgári pártokhoz hasonlóan a Szociáldemokrata Párt is jogvégzett tagjait delegálja (Dr. Landler Jenő, Dr. Ladányi Ármin ügyvédek, Dr. Vince Sándor tisztviselő).

21 Az új közigazgatási bizottság 1919. márc. 11-ón tartotta meg ülését 19 Bp. főv. Levéltár. Bp. Főv. néptanács jegyzőkönyvei 1919, 20 Főv. Közlöny 1919. 369. 1. 21 Bp. főv. Levéltár. Főv. néptanács jegyzőkönyve 1919. 42. 1.