Levéltári Közlemények, 29. (1959)
Levéltári Közlemények, 29. (1959) - Tanulmányok a Magyar Köztársaság történetéhez - Ort János: Budapest Központi Városigazgatása a Polgári Demokratikus Forradalom és a Tanácsköztársaság idején / 244–292. o.
BUDAPEST KÖZPONTI VÁROSIGAZGATÁSA A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN Budapest főváros központi városigazgatását a központi kormányzati, hatósági szerveknek és a városigazgatás központi hivatali szervezetének együttes működése alkotta. Utóbbi 1919 előtt, mint az ország egyetlen nagyvárosának differenciált hivatali apparátusa inkább csak feladatai kiterjedésében, létszámában s belső szervezeti tagolásában tért el a többi városi törvényhatóság hivatali szervezetétől. A korábbi fővárosi törvényeken alapuló szervezeti eltérések már a megelőző polgári demokratikus forradalom időszakában megszűntek. Hivataltörténeti feldolgozásunk a főváros irányítását végző központi igazgatásnak szervezeti egységeit, e szerveknek létrejöttét, funkciói alakulását s egymásközti kapcsolatait vizsgálja, mint a levéltár és történetkutatás feladatainak szempontjából alapvetően fontos kérdéseket. Az országos kor,i mányzati vagy politikai szerveknek működését csupán városi vonatkozásokban említhetjük meg, igyekezve rámutatni a Tanácsköztársaság eddig nem méltatott szerveinek működésére és a további kutatási feladatokra is. Végül a szerveknek fennmaradt irattárait és irathiányait is megemlítve, kiegészítő vezérfonalat kívánunk adni a levéltári források lehető jobb felhasználására. A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság fővárosának életét Kiss György ,,A budapesti várospolitika 1873—1944" c. 1954. évben kiadott művében ismerteti. Műve .külön fejezeteiben a közigazgatási szervezet kialakulása s működése összefoglaló értékelést nyert. Kiss György művének jelentőségére annyiban utalunk, hogy azt a Tanácsköztársaság vonatkozásában alapvető munkának jelölhetjük meg. Kiss György munkája azonban a teljesebb levéltári forrásanyagnak vizsgálatára s az egész közigazgatási szervezet működésére nem terjedhetett ki. Itt elsősorban az irathiányokra, a szervezeti működés dokumentumainak ebből eredő nehéz felkutatására kell utalnunk. A budapesti tanácsok működésót, államigazgatási, politikai s gazdasági szerepét Hajdú Tibor ,,Tanácsok Magyarországon 1918—1919-ben" c. 1958. évben kiadott művében országos keretben összefoglalóan ismerteti meg. A főváros politikai, gazdasági életének e két műben közölt adataira így ismételten hivatkozhatunk. A főváros 1918—1919. évi történetének régebbi forrása Gárdonyt Albert „Ötven esztendő Bp. főv. történetéből 1873—1923", csupán a polgári forradalom időszakát ismerteti részletesebb formában, a Tanácsköztársasággal az ellenforradalmi korban divatozó általános megjegyzéseken túl már nem kívánt foglalkozni.