Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

106 A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban II. 1. Győr város polgármesterének iratai. — Március 22—augusztus 5. •— 37 csomó irat -j- 4 kötet segédkönyv (iktatók, irattári sorkönyvek). *2. Győr és Mosón vármegyei községek -Munkás-, Katona- és Földmívestanácsainak iratai a községi elöljáróságok regisztratúráiban, illetve külön fondban. — Március— augusztus. Győr városban és megyében már a Tanácsköztársaságot megelőző időben is határozottan és fokozatosan balra tolódó eseményekkel találkozunk. Március 22-én a kormánybiztosi állást a belügyi népbiztos megszüntette, viszont hozzájárult, hogy a megválasztandó munkástanács háromtagú direktóriumának a kormánybiztos is tagja lehessen, ami meg is történt. A munkástanács az egyes hivatalok élére itt is megbízottakat rendelt. A kinevezésről szóló okmányokat a direktórium elnöke írta alá. A kormánybiztosi jogkört tehát (amelyhez még a február folyamán megalakult néptanács hatásköre is kapcsolódott) a direktórium vette át. Intézkedéseit a munkástanács nevében hajtotta végre, amely Győrött már 1918 őszén létrejött, de igazán erőteljessé 1919 elején vált. ^ A munkástanács jogköre különösen a tanács választások után érvényesült teljes mértékben. A maga kebeléből intéző bizottságot választott s az intéző bizottság elnökségi teendőit a direktóriumnak nevezett elnökség látta el. E háromtagú testület személyi állománya elég gyakran változott, mert az egyes direktóriumi tagok időnként fontosabb részfeladatokat kaptak, melyek egy ember teljes munkaerejét igénybe vették. A munkástanács, hogy a direktóriumi tagok gyakori cseréje az ügymenetben ne okozzon fennakadást, póttagokat jelölt ki. Különösen szükséges volt ez akkor, mikor a direktórium tagjai frontszolgálatra jelentkeztek. A direktórium összetétele a választások után nem változott. Az egész megye területén továbbra is a városi intézőbizottság tagjaiból választott háromtagú elnökség maradt meg. A megyei intézőbizottság május 21-én tartott ülésén kimondotta, hogy nem választ külön direktóriumot, de kikötötte, hogy a direktórium minden fontos ügyet, mely a megyét érinti, köteles az intézőbizottság elé terjeszteni. Sürgős ügyben pedig a megyei intéző bizottság egyik tagja képviseli a munkástanácsot a direktóriumi megbeszéléseken. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Mosón megyében is megalakult a munkástanács. Első ülését március 22-én tartotta, átvette a volt polgári és megmaradt közigazgatási hivatalok fölött a vezetést s azok élére politikai megbízottakat küldött. A munkástanács még március 22-én háromtagú direktóriumot választott a megye ügyeinek intézésére. Május 24-én a Kormányzótanács a megye élére kormányzótanácsi biztost állított. A direktóriumnak minden intézkedésről tudnia kellett, viszont a választások után a direktórium mint olyan megszűnt, és az intézőbizottság elnökségeként élt tovább. I. 1. — Qyőr város és vármegye népbiztosainak és politikai megbízottainak (Ideiglenes Direktóriumának) iratai a munkástanács által március 23-án kinevezett politikai megbízottak, illetve népbiztosok iratait foglalják magukban. Az Ideiglenes Direktórium iratait csak annyiban tartalmazzák, amennyiben a Direktórium tagjai megbízotti munkakört is ellátnak. Az iratok nyilvántartására a március 22-én lezárt kormánybiztosi iktatót használták, melyet azonban a tanácsok megválasztása után április 16-án végleg lezártak. Ettől kezdve minden ügyet a direktóriumi iktató könyvbe jegyeztek be. Az iratanyag a szocialista átalakulással kapcsolatos beadványokat, jelentéseket, felsőbb rendelkezéseket tartalmaz. 2. —Győr város és vármegye Direktóriumának (július 12-től: Intézőbizottságának) iratai a polgármesteri elnöki regisztratúrában maradtak meg. A hivatalszervezet felépítése alapján az anyagot önálló fondnak kell tekinteni, mely a polgármesteri regisztratúrába kiemelhető lenne. Az iratanyag selejtezésen nem esett át, forrásértékét mégis csökkenti az a tény, hogy a beérkezett javaslatokat, ha más fórumhoz továbbították, iktatás után eredetben küldték tovább. Érdemi intézkedés esetén is az iratborítóra gyakran mindössze'annyit vezettek rá, hogy az intézkedés megtörtént, így az intézkedés lényegéről nem adva tájékoztatást.