Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban 101 A Győr város és megye területére választott direktórium július 12-én megszűnt, és addigi funkcióját az intézőbizottság elnöke vette át. Az iratokon a direktórium kifejezés ettől kezdve nem szerepel. Minthogy a volt direktórium egyik tagja lett az Intézőbizottság elnöke, emiatt az Intézőbizottság iratait a direktórium iratainak folytatásaként kezelték. A direktórium hatásköre — mint az iratokból kitűnik — rendkívül széles volt, irányította az egész megye életét, gondoskodott a belső rend fenntartásáról, katonatoborzásról stb. Közreműködött a direktórium a birtokrendező bizottság megszervezésénél, majd országos rendelkezéseknek megfelelően külön egyházi direktóriumot hozott létre az egyházi javak likvidálására. Sajtó útján és agitátorok, röplapok segélyével állandóan tájékoztatta a lakosságot a napi politikai eseményekről. Megszervezte a közellátást, rekvirálásokat rendelt el, küzdelmet folytatott az árdrágítók ós spekulánsok ellen ; árvizsgáló bizottságokat hozott létre, maximálta az árakat, megtiltotta a batyuzást, küzdött a csempészek ellen — utóbbinál különös tekintettel a nyugati határ közelségére. Ezek mellett támogatta a falusi tanácsokat, segítséget nyújtott a földosztásnál. Különösen szem előtt tartotta a proletár gyermek sorsát, a gyermeküdültetés feladatát. Ennek a célnak rendelte alá a megye kastélyainak összeírását, az iskolákban bevezette a fogorvosi kezelést ós tervbe vette az iskolai fürdők felállítását. A lakásínség felszámolására a nagy lakásokat megosztotta, munkásház tervrajzokat kért Budapestről stb. Számos tervet készített a közegészségügy megjavítására ; többek között új orvosokat alkalmazott, júniusban új mentőállomást épített fel. Az oktatás területén tanfolyamokat indított közérdekű és szaktárgyakból; már áprilisban megkezdte előadásait a Munkás Szabadiskola, nyilvános könyvtárrá tette a városi és a püspöki könyvtárat ; áprilisban megrendezte az első munkáshangversenyt, színházi direktóriumot hozott létre, szorgalmazta a képtár és a múzeum felállítását. Programjában szerepelt a sportpályák korszerűsítése ; úszó- és evezősversenyeket rendezett. 3. Győr vármegye alispánjának (június 1-től: a Direktorium Központi Közigazgatási Osztályának) iratai rendezett állapotban és sélejtezetlenül maradtak meg. Május 28-án a Munkás-, Katona- és Földmívestanács ülésén határozatilag mondották ki a megyei közigazgatás átszervezését. Addig a helyettes alispán, illetve a munkástanács által kinevezett alispán vezette a közigazgatást. Június elsejétől az alispáni hivatalt megszüntetve, a munkástanács intézőbizottságának négy osztályát állították fel: a Központi közigazgatási, az Árvaszéki, a Gazdasági és a Műszaki osztályt. A központi közigazgatási osztály vezetője a megyei intézőbizottsági megbízott, röviden megyei megbízott volt. Az iratok részben általános közigazgatási természetűek, részben pedig a Direktórium által intézett, fentebb ismertetett ügyekkel kapcsolatosak. 4. —Győr vármegye Árvaszéki Hivatalának (június 1-től: a Direktórium Árvaszéki Osztályának) iratanyaga rendezett, selejtezett. Attól függetlenül, hogy 1919. június 1-től az Árvaszék mint a Direktórium osztálya dolgozott, ügyintézése s iratanyaga is a korábbi feladatköreivel azonos. 5. — Mosón vármegye Paraszt-, Katona- és Munkástanácsának iratai tárgykörük szerint vannak csoportosítva. Benne a következő jelentős tárgykörök találhatók : fegyver beszolgáltatás ügyek, direktóriumi választások, lóigónybevételi ügyek, ház- és földkérvényezések, katonai állomásparancsnok ügyei stb.