Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: The American Archivist, Vol. 19. (1956) / 318–320. o.

318 Folyóiratszemle THE AMERICAN ARCHIVIST Published quarterly by the Societv of American Archivists, Cedar Rapids, Iowa. Vol. 19. 1956.* Az Amerikai Egyesült Államok levéltári szakfolyóirata 19. kötetének 1. számá­ban az első helyen olvasható cikket MORRIS L. RADOFF írta — helyesebben elnöki székfoglalójában olvasta fel — arról a kérdésről, hogy „mi kösse össze az amerikai levéltárosokat". A vezércikk-jellegű írás a történész-levéltárosok, közigazgatási, tech­nikai és egyéb irattárosok, illetve jobb fogalmazásban a dokumentumokat őrző és ke­zelő szakemberek érdekeinek egységéről beszél. A cikk olvasása meggyőz arról, hogy itt nem afféle levéltárosok és irattárosok közt szakképzettség tekintetében fennálló mi­nőségi különbségről van szó, hanem a kezelt iratanyag alapvetően különböző jellegé­vel összefüggően a „dokumentumokat őrző emberek" érdeklődési irányának, s ezzel együtt szempontjaiknak különbözőségéről. WILLIAM T: ALDERSON Tennessee állam „könyvtárának és levéltárának" egyik vezetője állama törvényhozási eredetű doku­mentum anyagának levéltári kezeléséről tájékoztat. Az utolsó évtizedben, különösen 1954 óta az üléseken elhangzott beszédek, viták szövegét akusztikus dokumentumokkal (magnetofonszalag) rögzítik. ROBERT H. BAHMER, a Nemzeti Levéltár egyik veze­tője a múlt század elején működött W. Clark kapitánynak, egy nevezetes expedíció vezetőjének iratanyaga megszerzéséről számol be. A cikkből kiviláglik, milyen nehe­zen juthat hozzá a Nemzeti Levéltár kétségtelenül nemzeti vagyonnak számító, de magánkézbe került iratanyaghoz, mert ez a kérdés ott még nincs intézményesen sza­bályozva. BEN F. GREGORY, a tennesseei igazgatás dolgozója az iratkezelés kérdé­seivel elvi és gyakorlati síkon foglalkozó szakember szemszögéből elemzi az irat­kezelési („Records Management") program kialakulását és végrehajtásának módját. T. R. SCHELLENBEItG a Nemzeti Levéltár egyik nagy részlegének vezetője az ame­rikai levéltárosok munkáját a külföldi — elsősorban angol és német —•"levéltárosoké­val veti össze. Megalapítása szerint elsősorban az különbözteti meg az európai és ame­rikai levéltárosok munkáját, hogy az előbbiek igen nagy figyelmet szentelnek a ré­gebbi korokból származó dokumentumoknak, nem egyszer egyetlen irattal is alaposan foglalkoznak, a nyelvészet és a történeti segédtudományok tanulságait is felhasználva ehhez, míg az amerikaiak jóformán csak a modern irattermelés óriási méreteiből kö­vetkező problémákkal küszködnek, de nem érnek rá egyes iratok analízisébe bele­merülni. Az európai irattári rendszerek annyira különböznek az amerikaiaktól, hogy alig-alig tanulhatnak egymástól. ROBERT W. LOVETT, a Harvard Egyetemen mű­ködő Baker Könyvtár kézirattárának vezetője a régi üzleti iratok kezeléséről ír, bőven kitérve azokra a kérdésekre is, amelyek nem annyira a. levéltárost, mint inkább az amatőr bélyeggyűjtőt érdekelhetik. PAUL LEWINSON, a Nemzeti Levéltár osztály­vezetője az USA egyes állami munkaügyi hivatalainak iratanyagát ismerteti. A Levél­tárosok Társaságának külön bizottsága foglalkozik a munkaügyi szervezetek levél­tárainak különféle kérdéseivel. Jelen cikk forrásai a 'bizottság körlevelére adott vála­szok voltak. A munkaügyi szervek nem mind gondoskodtak a munkájuk szempontjából már kevésbé szükséges régi anyag biztonságáról: van köztük olyan is (nem is egy), amelynek legrégibb megmaradt irata 1952-ből való. MARGARET C. NORTON, Illinois állam levéltárosa a levéltárnak illetékességi területén kifejtett iratkezelési irányítási munkáról számol be. Egy további rövid közlemény a Németországi Szövetséges Fő­parancsnokság levéltáráról szóló háromhatalmi egyezményről tájékoztat, amelyet a három nyugati hatalom 1954 nyarán Bonnban kötött. £z egyezmény többek közt arról is intézkedik, hogy a három hatalom egyike sem hozhat nyilvánosságra a másik kettő hozzájárulása nélkül levéltári anyagot eubol.a „tripartitum-levéltárból", amely egyéb­ként Franciaország területén, a francia kormány kezelésében van. MARY GIVENS BRYANS, a Társaság „állami levéltári bizottságának" elnöke és Georgia állam levél­tárának igazgatója a legújabb állami levéltári rendelkezéseket foglalja össze (az egyes USA-államok levéltári vonatkozású jogszabályait az egyes államok szerint tagolva). Az 1. szám könyvismertetései közt az amerikai, kanadai és ausztráliai levéltári útmutatókon (,,guide"-ek) és beszámoló jelentéseken kívül néhány európai levéltári szakmunka is ismertetésre került, így a skót és walesi oklevélkiadványok jegyzéke, * Vol. 17—18, Nr. 1. ismertetését ld. LK 26. évf. 1955. pp. 371—372. — Vol. 18. LK Nr. 2—4.:. 27. évf. 1956:-pp: 269—270:

Next

/
Thumbnails
Contents