Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Bottló Béla: Az Archivum Regni megalakulása / 61–82. o.

Az Archivum Regni megalakulása dologi kiadásai a Gassa Regnit (Országos Pénztár) terhelnék. A nádor levélben keresse fel-az ország nagybíráit, helyetteseiket, a mostani ítélőmestereket és a régi ítélőmesterek utódait, a káptalanokat, a konventeket, a magánosokat és a megyéket, hogy a birtokukban levő, az ország ügyeire vonatkozó iratokat adják át. Az ország nagybírái, helyetteseik és ítélőmestereik ezenfelül a törvény értelmében évenként adják át az Archivum Regninek a működésük során keletkezett igazgatási és jogszolgáltatási iratokat. A megyékhez Írandó körlevélben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a magánosok letétéit az Archivum Regniben biztosan és hűségesen megőrzik, jogai sérelmétől egy letéteményező se féljen. A tervezet megemlíti, hogy a Magyar Kaimara értesítést kapott az iratok- kiválasztására, csak sürgetni kell az iratok iratjegyzék szerinti átdását. Felveti a tervezet azt is, hogy a bécsi Kamara Levéltárából is kell kérni iratokat. Miután a hiteleshelyek levéltáraival kapcsolatos teendők elvégzésére az 1723. évi XLV. te.-kel kirendelt biztosok egy kivételével mind meghaltak, ezért a legközelebbi országgyűlésen új biztosokat kellett kiküldeni. Sürgetni kell az uralkodónál az Erdélyben található magyarországi vonatkozású iratok kiadását. A tervezetben felsorolt munkálatokat azonnal meg kell kezdeni. Ajánlatosabb, ha a nádor magánúton és nem mint a Helytartótanács elnöke küldi szét a körleveleket, nehogy a Helytartótanács iránti bizalmatlanság az ügyet akadályozza. Döntést kell hozni, hogy az Archivum Regniből az iratok kiadása az ország nagybíráinak parancsára vagy anélkül történjék. Ha parancsra történnék, ki legyen a címzett, ki írja alá? A levéltáros és a levéltár kinek az irányítása alatt áll? Kiadmányaiknál kinek a pecsétjét használják? E kérdések vajon az országgyűlésen kívül és mikor döntendők el? $ Mindezeknek és, amennyiben más kérdések felmerülnének, azoknak is az eldöntésére a nádor főurakat hívjon meg tanácskozásra és ennek alapján döntsön, Gr. Batthyány Lajos teljesein magáévá tette a tíarinay László által kidolgozott javaslatot. A javaslat szélesebb körben történő megbeszélésére bizottságot hívott össze. A bizottság a nádor elnöklete alatt Pozsonyban, 1755. március 14-én ült össze. Tagjai voltak gr. Csáky Miklós, az ország prímása, gr. Erdődy György országbíró, a Pozsonyban tartózkodó főispánok, úgy mint gr. Illésházy Miklós, gr. Pálffy Károly, gr. Balassa Pál, gr. Keglevics József, gr. Erdődy Antal és gr. Erdődy Miklós, a Helytartótanács következő tanácsosai: Barinay László, Szőgyény János Mátyás, a Magyar Kamara részéről br. Vajay László és Rajcsányi Ádám, továbbá Jeszenák János, valamint Szabó János nádori titkár. Áz ülésen a nádor kifejtette az Archivum Regni felállításának a szükségességét és hasznos voltait, felolvasta az uralkodóhoz intézett 1753. december 10-i felterjesztését,

22 valamint az erre kapott és 1754. július 29-én kelt határozatot.

23 Ezután a gyűlés Barinay László ismertetett javaslatát hallgatta meg és a következő határozatot hozta: a levéltárat a Domus Regnicolarisban kell felállítani, élére megfelelő illetménnyel levéltárost kell állítani, az illetményt pedig megfelelő alapból kell biztosítani; a megfelelő 2á Uo. 1—3.1. 23 Uo. 3—5. 1. 5*