Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Bottló Béla: Az Archivum Regni megalakulása / 61–82. o.

Az Archivum Regni megalakulása 65 zendő levéltár „decor patriae" (a haza dísze) lesz, eltekintve e levéltár gyakorlati jelentőségétől, Ihogy ti. köz- és magénhaszon származik belőle. Az országgyűlésen tárgyalt nem minden ügy nyert ugyanis törvénycikkben szabályozást, hanem csak a fontosakat iktatták törvénybe, és így a törvénybe nem iktatott határozatokat — vélte a nádor — a megszervezendő Archivum Regniből lehetne kivenni.

13 Ezek lehettek azok a belső és külső tényezők, amelyek gr. Batthyány Lajost, Magyarország utolsó nemzeti nádorát arra késztették, hogy teljes erejével fogjon hozzá az Archivum Regni olyan hosszú idő óta vajúdó megszervezéséhez. Munkáját azzal kezdte el, hogy 1753. december 10-én felterjesztéssel fordul Mária Teréziához.

14 Ebben kifejti, hogy teljes erejével eleget akar tenni tiszteégének és ezért megvizsgálta az Archivum Regnit és a Nádori Levéltárat és ezeket olyan állapotban találta, hogy nem érdemlik meg a ,.

3

levéltár" nevet, mert az Archivum Regniben kevés a régi irat, a Nádori Levéltárban pedig csak az újabb nádorok néhány irata található, régi azonban egy sem. Részletesem ismerteti az 1723. évi XLV. tc.-t, hivatkozik ennek az 1729. évi XIII. te .-kel történt megújítására és végrehajtásának ;az 1741. évi országgyűlésen történt megsürgetésére; mindezek alapján kéri az uralkodót, utasítsa a m. kir, kamarát a birtokában levő iratoknak törvényben előírt kiadására és intézkedjék az Erdélyben található iratok felkutatására és kiadására vonatkozólag is. A magyar Kancellária a nádor e felterjesztésére és az 1723. évi XLV. tc.-re, valamint ennek az 1721. évi XIII. te "-vei történt megerősítésére hivatkozva, 1753. dec. 17-én kelt átiratában

15 arra kéri az Udvari Kamarát., hogy saját hatáskörében utasítsa a ím. kir. Udvari Kamarát és az ennek alárendelt Szepesi Kamarai Adminisztrációt, hogy az őrizetében lévő iratok közül 'az 1723. évi XLV. te. hatálya alá tartozó iratokat válassza ki •és a kiválasztott iratokat iratjegyzék kíséretében terjessze fel. E rendelkezésnek azonban az iratoknak az Archivum Regnibe történő átadását illetőleg semmi gyakorlati eredménye nem lett, de nem is lehetett. A bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv megszervezésekor ugyanis, már 1749-ben tervbevették, hogy részére Magyarországból is megszerzik az államjogilag fontos okleveleket. Ebből a célból titkos utasítással látták el a m. kir. Udvari Kamarához 1754. január 19-én tanácsossá kinevezett és a levéltár vezetésével megbízott Riibics Rudolf György volt bécsi egyetemi tanárt. Ribics ilyen jellegű levéltárosi munkájának eredményeként az Archivum Regni a m. kir. Udvari Kamara, valamint a Szepesi Kamarai Adminisztráció iratai közül nem kapta meg a neki kiadandónak ítélt iratokat.

16 A nádor kísérleted, hogy a dikasztériumok őrizetében lévő, és a törvények szerint az Archivum Regninek átadandó anyagot az Archivum Regni számára megszerezze, eredménytelen maradt. Két szempont ütközött ugyanis átt össze: a Haus-, Hof- és S.taatsarChivbain az abszolutisztikusain 13 A nádor főurakhoz intézett körlevelének fogalmazványa: Arch. Regni, Lad. F. Prot. I. 22. 1. 14 Vö. a 6. jegyzetet. 15 Arch. Regni, Lad. F. Prot. I. 5—6. 1. 16 Ribics Rudolf, Györgynek titkos megbizatása alapján a Magyar Kamara Levéltárában végzett működésére: Herzog József i. m. 5 Levéltári közlemények