Levéltári Közlemények, 28. (1958)
Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Kubinyi András: A királyi kincstartók oklevéladó működése Mátyástól Mohácsig / 35–60. o.
A királyi kincstartók oklevéladó működése 53 mutatnia a registrumait a pénzügyek irányításába akkor még befolyó tárnokmesternek. Az erről az ügyről készült oklevelet Franciscus Bernardi altárnokmester, volt pénzverő és haraninioadispán. írta alá. 151 Dyen úton a kincstár közvetlenül érintkezésbe került a városi számadásokkal. A városok hatása érvényesült már a tárnokmesterségre, és különösen a polgárok által betöltött vidéki szervekre, majd a tárnokmesterségen keresztül, de önállóan is, annak jogutódjára, a kincstartóságra. 152 E hatás elsősorban az ügyviteliben és annak belső irataiban érvényesült. A 'okleveles formákban viszont a királyi oklevelek hatását lehet kimutatni. Sokféle összetevőből létrejött egy sajátos pénzügyigazgatási írásbeliség, ami kialakult formájában legjobban a királyi kincstartóságban érvényesült. Ügy látszik, hogy teljes mértékben csak Handó György kincstartóságától szilárdul meg ez a gyakorlat: ő nála találkozunk először a később oly jellemző kettős aláírással. 153 Ernuszt János megszervezte a kincstárt, és kialakította hatáskörét, de az ügyvitel formáinak kialakítása utódjára, a régi kancelláriai szakember Handóra maradt. 134 A hivatal története szempontjából kincstartóságát jelentősnek kell tartanunk, habár csak rövid ideig tartott, mert uralkodója bizalma nemsokára a főkancellári állásba juttatta. A királyi és városi kiadványokon kívül még a magánoklevelek hatását is fel lehet ismerni, amelyek közül egyes típusok formailag megegyeznek a kincstartói okleveletekéi. 155 Vajon ezek alapján a kincsítartók (kiadványait nem kell-e a [magánokleveleik közé sorolnunk? 156 Habár a kincstartói kötelezvényeket a bíróságok kétségtelenül hitelesnek fogadták el, 157 úgy látszik azonban, hogy ugyanez áll a hasonló jel151 Házi 1/2. 211—12, 213—14. Bernardi működésére 1. Mályusz Elemér: Az izmaelita pénzverőjegyek kérdéséhez (Budapest Régiségei XVIII. köt. 301. skk.). ir>2 Mivel városi diplomatikánk ma sincs még, ezért nem tudjuk ezt a hatást konkrétan érzékeltetni. Városi oklevéltanra azért is szükség lenne, mert az akták először náluk jelentkeznek. (Brandt i. m. 438. skk.) 153 Kassa 449. Ernuszt János oklevelei még sokban különböznek Handó és utódai kiadványaitól. 154 Handóra 1: Kubinyi: A kincstári személyzet i. m. 30. Az x jel azonban már Ernusztnál is megvan. (Dl. 73314.) 155 A kötelezvények, amennyiben nem kötnek le királyi jövedelmeket, formailag és szövegükben azonosak a magánoklevelekkel. Különösen azok, amelyek a camera apostolica formájára hivatkozva, vagy pedig sub fide christiana et amissione honoris humanitatisque nostré (pl. 1525: Dl. 82703.) ígérnek valamit határidőre megfizetni. Okleveleiket ilyenkor, mint láttuk, címeres gyűrűspecsétjükkel és aláírásaikkal látják el. Magánosok azonban ugyanígy járnak el. Somi Gáspár egy ilyen oklevelét 1515-ben a budai káptalan így ismerteti: iuxta continentiam litterarum suarum obligatoriarum proprio .cirographo suo ac sigillo similiter proprio in quo arma sua sculpta habentur consignatarum. (Dl. 22657.) Vö. Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyesházi királyok alatt. Bp., 1899. 353—54. 156 A magánoklevél-közoklevél különbségre 1. Szentpétery i. m. 6—7. Bresslau i. m. I. 3, 721. 1. j. A. Giry: Manuel de diplomatique. Paris, 1925. 823. Boüard i. m. 40. skk. stb. 157 Ernuszt János 1475-ben a budai préposttól saját nevére királyi szükségre vett fel kölcsönt. (MTT. XII. 123—4.) Ezt és más kölcsönöket, amelyeket Ernuszt in quibuscunque negocys eiusdem Maiestatis Regie et Regni Hungarie siue nomine Regio, siue alias qualitercunque per eum a tempore suscepcionis' officy... Thesaurariatus ... contracta . .. (uo. 134.) Ulászló magára vállalta visszafizetésüket, elismervén ezek királyi eredetét. Azonban az uralkodó nem teljesítette ígéretét, és ezért
