Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Kubinyi András: A királyi kincstartók oklevéladó működése Mátyástól Mohácsig / 35–60. o.

48 Kubinyi András budai-pesti polgárok részére, követeléseik megfizetéséről készült jegyzék.

107 Nem számadás, akár a költségelőirányzat sem, az Ernuszt kódexben található feljegyzés a »hiarimiocadok bérbeadási feltételéről, azonban ilyen feljegyzések készítése szintén a thesaurarius feladatának látszik.

108 Az 1494—95. évi számadáskönyv tehát a legkülönbözőbb jellegű feljegyzésekből van összeszerkesztve, az egységet a különböző számadások adatainak összegezése adja meg, ami két helyen, a két {rendkívüli adó alapján számított) számadási év végén található.

109 A fennmaradt számadáskönyvek hivatkoznak több, ma már elpusztult számadásra is. Ilyenek voltak a hitelbe vásárolt árukat felsoroló registrum mercatorum,

110 és a hasonló jellegű registrum vinorum is.

111 A hivatalból lelépő királyi tisztviselőkkel,

112 és az uralkodó hitelezőivel

113 a kincstartó számolt el. Több ilyen számadás fenn is maradt. 1515-ben Henczelffy István megvált a tíz évig viselt ügy igazgatói tisztségétől, és ekkor elmaradt fizetése ügyében számadást tartottak vele. Ez több példányban készült el a kincstárban. Bevezetésként röviden tartalmazzák Henczelffynek szerződés alapján kikötött évi fizetését, majd részletezik az énnek terhére eddig történt kifizetéseiket. Az összegezések

1 más 'kéztől származnak, mint aki a szöveget írta. Az egyik példányt aláírta a kincstár részéről Várday Pál alkincstartó is.

114 A Heniczelffy-számadásokat tulajdonképpen számla kivonatoknak kell tartanunk.A Bakocz Tamás által a királynak kölcsönzött pénzekről készült egyik jegyzéket (amelyben a visszafizetés módozatait is írásba foglalta), szintén aláírta a 'kincstartó, Zsigmond prépost.

115 A követek ellátásáról vezetett számadásokat is ellenőrizte.

116 Természetesen a kincstartónak számoltak el. a tőle többnyire familiárisi alapon függő vidéki pénzügyi szervek is.

116a Az adószedőknél erre utal az utalványok sitereotíp megjegyzése: presentes verő superinde pro vestra expeditione reservetis. A kincstartó saját számadásainak felülvizsgálására nem alakult ki külön szerv az udvarban. Általában a király előtt, gyakorlatban nyilván 107 Uo. 122—28. 108 Uo. 126—27. 109 Uo. 126, 181. 110 Az Ernuszt számadáskönyvben, mint másik registrumról emlékeznek meg róla (...pro pannis ...prout in alio Registro darius continetur) uo. 160, 162 stb. Nevét a Thurzó számadáskönyvből tudjuk. (1525: MTT. XXII. 98, 113, 124, 125, 179, 181, 191, 213, 235.) „Apud mercatores" a Beriszló számadásokban. • 111 500 Ft értékű borvétel, quorum introitus et exitus in registro vinorum continetur. 1525: uo. 60. 112 1507: Batthyány Benedek kincstartó oklevelében: quod posita ratione cum ... alias bano Jayczensi... a király adós maradt, az adósságot ígéri in persona regia, tahquam thezaurarius sue maiestatis megadni. (Jajcza 212.) 1518-ban, amikor a király elszámol Báthory Istvánnal, habár az oklevél meg sem említi a kincstartót, — szerepe mégis nyilvánvaló, mert aláírta az oklevelet. (Dl. 23046.) 113 Ilyen jellegű lehetett a registrum mercatorum. 114 Dl. 47129—33. 1. 6. sz. melléklet. Az elszámolásról készült királyi oklevél meg sem említi a kincstartót. (Dl. 47112.) 115 Ol. Ft. Esztergomi kpt. m. lt. Lad. 49. f. 10. n. 25. 116 Segesser im. 102—4, 108—9. Említi a Schatzmeisters buchot (102.). llc>

a Dl. 71167, 71168. \