Levéltári Közlemények, 28. (1958)
Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Kubinyi András: A királyi kincstartók oklevéladó működése Mátyástól Mohácsig / 35–60. o.
A királyi kincstartók oklevéladó működése 47 adó időszakába eső „rendes" jövedelmekről külön jegyzék készült, amit a hadiadó számadása után másoltak be a könyvbe. 98 A rendkívüli adóból befolyó jövedelmeknél nagyon egyszerűen járt el a kincstartó. Ügy látszik, hogy az egyes megyei adószedőktől beérkezett összesítő jegyzékeket (vagy pedig az adószedők számadásaiból egységes szempontok szerint készült kivonatokat) egyesítette, illetőleg lemásoltatta. 9 * Az egyes megyéknél a következő a séma: a megye neve, a megnevezett dicatorok által kivetett adó nagysága, a behajtott adó mennyisége, a dicatorok és megyei tisztviselők fizetése, majd a be nem hajtott összegek felsorolása. 100 A kincstár a megyei összesítéseken kívül bevételi naplót is • vezetett. 101 *! Az adó jó részét még a dicatorok kifizették királyi, kincstartói utalványokra. Kifizetéseikről, úgy látszik, számadást adtak be, és ezeket a kincstartóság megyék sorrendjében lajstromba foglalta. 102 A lajstromból csak annyit tudunk.meg, hogy melyik megyében kinek, mennyi pénzt fizettek ki. A kiadások többi részét a kincstartóság a kiadási naplóba vezette be. Az Ernuszt számadáskönyvben három maradt fenn: 1. a király mellett (aki akkor az országolt járta), tartózkodó kincstári tisztviselő álltai vezetett napló 1494. július 28—1495. július 14., 103 2. az állandóan Budán tartózkodó Bombay Imre alikincstartó naplója 1494. január 31.—1495. július 15.; 104 3. az 1495. évi adó beérkezése után vezetett napló, 1495. július 19—december 31. 105 A 'két Tiherzó-féle számadáskönyv is. kiadási napló. Ernuszt a. hónap és napjai, míg Thurzó a keresztény év ünnepei szerint (keltez. Az ismertetett lajstromokon kívül egyéb számadás jellegű iratok is készültek a kincstárban. Az Emuszt számadáskönyvben ilyen a királyi udvartartás részére 1494 tavaszán kassai tartózkodása alkalmával kifizetett összegekről szóló kimutatás, 106 vagy az aulicusoknak adott posztóról és a 9a Uo. 150. (Introitus prouentuum ciuitatum,... etc.... äd Manus Domjni Thesaurarii prouenientes.) ,J9 Sok megyei adószámadás maradt fenn. Egy 1513. évi szlavón adólajstrom pl. (Dl. 104634.) formájában nagyon hasonlít az Ernusztnál található egyes megyei kimutatásokhoz. Ez amellett szólna, hogy ezeket még az adószedők készítették el. Ezen kívül készülhetett a kincstárban a megyei adóról olyan összesítés, amely az egyes megyéknél csak a végösszeget tünteti fel. Werbőczynek, mint országos kincstartónak fennmaradt egy ilyen lajstroma 1522-ből. (Egyetemi Könyvtár Litterae originales I. 29.> Amikor 1516 elején Beriszló kincstartó megvált hivatalától, összeállították részére, mint bán részére kincstartósága idején kifizetett összegek kimutatását. (Dl. 104 635, 104 636.) Az egyik példány végén (Dl. Í04 636.) felsorolják azokat a lajstromokat, amelyekben még lehet valami adat. Ezek különféle megyék adólajstromai, amelyek e szerint a kincstárban voltak. 100 Az 1494. május 25-én kivetett adó Engel: Gesch. I. 20—39, az 1495. évi uo. 130—50. Különállásukat mutatja, hogy az eredetiben az 1494-es rész után három lap üresen maradt. 101 Kanizsai László országos kincstartótól maradt fenn ilyen: Dl. 26271, 26273„ 26274. 102 1494- Engel: Gesch. I. 40—47, 1495: uo. 150—66. Hasonló az 1522-es országos kincstartóktól: Dl. 26272. stb. L, még a Beriszló számadásokat. (Dl. 104 635—6.) 103 Engel: Gesch. I. 47^-78. 104 Uo. 79—122. Máskor is fizet az alkincstartó: Anton Philipp von Segesser: Die Beziehungen der Schweizer zu Mathias Corvinus. Luzern, 1860. 102. 105 Engel: Gesch. I. 166—81. 106 üo. 40.
