Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Kubinyi András: A királyi kincstartók oklevéladó működése Mátyástól Mohácsig / 35–60. o.

46 KubinyL András iroda állította ki, Thuz Ozsvát kincstartósága idejéből maradt fenn az első ilyen jegyzék,

89 ezen kívül még egyet ismerünk 1523—24-ből. Ez már teljes költségvetés, 'mert a kiadási előirányzatot is tartalcmazza.

90 Legkorábbi kiadási kölítségfvetésünk Emuszt Zsigmond kincstartó számiadáskönyvébe beosztva, de iá számadási résztől szervesen -elkülönülve maradt fenn. Itt főleg a katonai jellegű kiadások vannak a bánságok sorrendjében feltüntetve.

91 A következő ismert kiadási előirányzatot Bornemisza János kincstartó terjesztette az 1504-es országgyűlésen elő.

92 Ismerjük továbbá az

: országos kincstartók egyik kiadási költségvetését is.

93 A költségvetések elkészítése után a kincstartóknak gondoskodnia kellett a bevételek kezeléséről is. Két fajta királyi jövedelmet lehet megkülönböztetni: az úgynevezett rendes (só, bánya, pénzverés, határvámok, a városok és szászok rendes adója, stb.) és a rendkívüli bevételeket (az országgyűlés által megajánlott hadiadó, és a városoktól a rendes adón felül kicsikart összeg).

94 A költségvetések általában a rendes jövedelmekkel számolnak.

943 Több bevételi jegyzék maradt fenn az Ernuszt-féle számadáskönyvben. Ezek szerint a számadási év az egyik hadiadó kivetésétől a másikig terjedt.

95 A hadiadót az egyéb bevételektől elkülönítve naplózták. A kötet a rendes bevételek számadásával (napi kelet megnevezése nélkül) kezdődik. Két részből áll: az 1494. évi,

96 és az 1495. évi (a hadiadó kivetése előtt befutott) bevételekből, végükön összegezve.

97 Az 1495. évi rendkívüli 89 Kiadta Fejérpataky László: TT. 1880. 168. 90 Schedius: Zeitschrift aus und für Ungarn, III. 1803. 100—106. 91 Engel: Gesch. I. 127—130. 92 Dl. 21279. Először Kovachich M. G. adta ki a Supplementum ad vestigia comitiorum II. kötetében (Budae, 1800.) 305—10., majd Horváth Sándor (Jajcza, 178—183.) Ez nem eredeti, hanem későbbi másolat. 93 Az 1504-es lajstrommal közös borítékban található az OL-ban. Kovachich (im. 310—320.) és Horváth is (im. 183—192.) azzal együtt, azonos kelettel közölte, pedig az egyes tételek nem mindig egyeznek. A döntő az, hogy ez a jegyzék két kincstartóról beszél (Jajcza 192.), két egyenrangú királyi kincstartó pedig egyszerre nem volt,. viszont a rendkívüli adó kezelésére a rendek által időnként választott országos kincstartók többnyire ketten voltak. Vagy az 1511-ben működő Telegdy István és Szentpétery László, (Dl. 22224.) vagy pedig legkésőbb az 1518-i bácsi országgyűlésen választott kincstartók lajstroma (1518. (Bács): 1 te. Corpus Iuris) e?, mert a jegyzékben szereplő Zrebernik még ebben az évben elesett. (Jajcza, CCXIII.) 94 Pl. Fógel József: II. Ulászló udvartartása, Bp., 1913. 13. skk. Tokay Lajos: Magyarország kormányzata a Jagelló-korban, Békés, 1932. 138. skk. 94

/a. Másutt, így pl. Franciaországban, a költségvetés (l'état général des finances> egyaránt tekintetbe veszi a rendes és a rendkívüli jövedelmeket, összeállítani is közösen állítják össze az előbbieket kezelő trésoriers du roi, és az utóbbiak ügyeit intéző généraüx de France. (Paul Viollet: Histoire des institutions politiques et .administratives de la France, III. Paris, 1903. 510—1.) Nálunk ez talán azért nem történt meg, mert a költségvetés célja éppen az volt, hogy rámutasson a rendes jövedelmek elégtelenségére, és ez által indokolja a király rendkívüli adókivetési kérését a rendek előtt. Az 1504-i költségvetésről pl. tudjuk, hogy Bornemisza kincstartó az országgyűlés elé terjesztette. (Dl. 21279.) 95 Az első számadási év 1494. január 31-től, Ernuszt hivatalbalépésétől 1495. július 15-ig terjedt. Az egy forintos adó beérkezésekor új lajstromot kezdtek, 1495. július 19-től. (Engel, Gesch. I. 166.) 9G 11 o. 17—19. 97 Vo. 19—20. (Introitus pecuniarum...)