Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Kubinyi András: A királyi kincstartók oklevéladó működése Mátyástól Mohácsig / 35–60. o.

A királyi kincstartók oklevéladó működése . 45 Az oklevelek papírból készültek. A szélességben a hosszúságnál nagyobb alak mellett, különösen hosszabb oklevélnél, nem ritka a litterae transversae típus is.

82 Nyelvük, tudomásunk szerint, kizárólag latin.

83 A kincstartói iroda írásbeli működése nem merült ki a levelezések intézésében. Mint a király pénzügyi főszervének, a kincstartóságnak feladatkörébe tartozott a központi számadások vezetése, a vidékieknek pedig az ellenőrzése. Készített továbbá primitív költségvetéseket is. Majdnem minden államiban a legrégibb időktől kezdve vezettek számadásokat a jövedelmekről és kiadásokról. Nem egy helyen éppen a számadások ellenőrzésére kialakult szerv vált a pénzügyek főhatóságává.

84 Nálunk hosszú ideig nem tudunk királyi számadásokról, azonban az a tény, hogy már Kálmán korában a beszedett adót a megyei ispánok valami lajstrom kíséretében küldték Esztergomba, talán megengedi valamiféle központi nyilvántartás feltételezését.

85 Későbbi korokban már úgy a központban, mint a vidéki szervekben számadási kötelezettség volt. Zsigmond külföldön tartózkodása idején helytartói számadást vezettek az állami jövedelmekről.

86 A kincstartó által vezetett számadások,

87 lajstromok stb. közül első helyen a költségvetéseket kell tárgyalnunk. Jövedelem előirányzat maradt fenn már a Mátyás előtti korból is,

88 ezt azonban még nem a kincstartói 82 Pl. 1497: Beszterce 195. Az 1520-as évektől ez lesz a gyakoribb. Pl. 1520: Kassa 1012. stb., de a régibb típus sem tűnik el, pl. 1522: Pozsony 5468. 83 A vidéki pénzügyigazgatásban, amelynek oklevéltípusaival más alkalommal lógunk foglalkozni, már a magyar nyelvű levél is megjelenik. 1510-ben Szálkai László sókamarispántól ismerünk magyar levelet. (Károlyi Oklevéltár III. 71—72.) 84 Pl. Franciaországban a Chambre des comptes. (Olivier—Martin: Précis d'histoire du droit frangais (második kiadás) Paris, 1934. 349. skk. Angliában az exchequer, F. T. Tout: Chapters in the Administrative History of Mediáéval England, I. k., (második kiadás) Manchester, 1937. 93. skk. S. B. Chrimes: An Introduction to the Administrative History of Mediáéval England, Oxford, 1952. 29. skk. A szomszédos Karinthia, Ausztria és Bajorországban is a XIII—

XIV. századtól már voltak számadáskönyvek. Oswald Redlich: Die Privaturkunden des Mittelalters, (Erben, Schmitz—

Kallenberg, Redlich: Urkundenlehre III. Theil) München—

Berlin, 1911. 159. 85 Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai, Bp. 1904. 193. (Kálmán I. tv. LXXIX. te.) Szt. Mihály napjára kellett beküldeniük, ami igen érdekes, mert Angliában az exchequer évi két ülése közül az egyik szintén Mihály napkor volt. Chrimes, im. 31. 8(i 1417-ben a király által kiküldött bizottság előtt ad számot az ország jövedelmeiről az esztergomi érsek. (Dl. 10643.) 87 Teljesnek nevezhető királyi számadáskönyv csak Ernuszt Zsigmond kincstartósága idejéről maradt fenn, 1494—95-ből. (OSzK. Cod. Lat. medii aevi 411. Kiadta több olvasási és sajtóhibával J. Chr. Engel Geschichte des ungrischen Reichs und seiner Nebenländer I. k. Halle, 1797. 17—181, a továbbiakban: Engel: Gesch.) Ez a kötet a kincstárban vezetett különféle számadásoknak és kimutatásoknak egy könyvbe másolt példánya. Ezeken kívül II. Lajos korából, Thurzó Elek kincstartó irodájából két kiadási napló maradt meg. Az egyik 1525. január 12—július 16-ig terjed, és ugyancsak az OSzK őrzi. (Cod. Lat. medii aevi 394) kiadta Fraknói Vilmos a Magyar Történelmi Tár (MTT) XXII. kötetében, 49—236; míg a másik, amely 1526. május 23—július l-ig terjed, az Országos Levéltárban található (Dl. 24405) és ugyancsak Engel közölte a Monumenta Ungrica-han (MU) (Bécs, 1809, 187—236.) Ismerünk még több számadástöredéket az Egyetemi könyvtárból és az Országos Levéltárból. Fontos lenne, hogy mivel számadásaink többnyire régi elavult kiadásokban vannak csak meg, az összes fennmaradt számadást közös kiadásban megjelentetni. 88 Az ún. Eizinger-féle jegyzék, kiadta Birk: Zur Finanzgeschichte des Königreich Ungern unter Ladislaus Posthumus.