Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Kubinyi András: A királyi kincstartók oklevéladó működése Mátyástól Mohácsig / 35–60. o.

38 Kubinyi András számadás tartása után megállapított elmaradt fizetése megfizetésére is.

24 Az adósságok megtérítésére valami királyi jövedelmet jelöl ki, többnyire a hitelező birtokai királyi adóját,

25 vagy pedig kötelezi magát sub forma camere apostolice határidőre való megfizetésre.

26 Mindezek a kötelezvények a kincstartó rányomott pecsétjén kívül tartalmazzák a kincstartó sajátkezű aláírását is, amelyre a corroboratióban is többnyire hivatkoznak. Ebbe a csoportba kell sorolnunk Ernuszt János kincstartó 1474-i oklevelét is, amelyben kötelezi magát tamquam factor offieialisque et administrator universorum iproventuum miaiesitatás regié az ez évi országgyűlésnek az adószedésre vonatkozó articulusainak megtartására. Ez az oklevél azonban nincs aláírással ellátva.

27 A nos oklevelek másik főcsoportját, egyben az összes fennmaradt kincstartói oklevelek negyedrészét a nyugták teszik ki. Sajnos, legnagyobb részük csak eperjesi és bártfai regesztakiadásokból ismeretes, így nem tudjuk pontosan, hogy formailag milyenek voltak. A befizető nevét és az öszszeget tartalmazták, tqvábbá a következő, vagy hasonló formulát: super quibus oónxmittimus eos expeditos presentiium testimonio mediante.

28 Ügy látszik, hogy eleinte ritkán írta alá a nyugtákat a kincstartó,

29 azonban kb. 1510-től az aláírás általános lesz.

30 Rendesen csak az általános mandátumokat foglalták pátens alakú oklevélbe. Ilyenkor az intitulatio után következik az adresse: (pl. universis et singulis 'camerairiis et vicecamerariis salium regaliuim

31

), a kelet előtt pedig mindig megtaláljuk az oklevél visszaadásának elrendelését, (pl. presentibus exhibenti post leeturam semper restitutis.

32

) Az aláírás nem rendszeres. Más mandátumok, pl. utalványok és adófelmentések, zárt alakiban készültek. Ezekben a kincstartó, királyi utasításra, elrendeli, hogy a címzett fizessen ki a nála lévő királyi pénzekből, vagy az általa a királynak fizetendő jövedelmekből valakinek bizonyos összeget a királyi jövedelem terhére, illetőleg engedje el valiakinek az adóját. Az oklevél záradékában pedig felhívja a címzettet, hogy tartsa meg a saját igazolására.

33 A címzés az oklevél hátlapján található meg. a szöveg maga a salutatioval kezdődik: pl. nobiles nobis dilecti, vagy prudentes et circumspecti amici nobis dilecti. A kincstartó saját címét (mint a király kivételével a többi oklevéladó is zárt oklevelek esetéiben

34

), az oklevél bal alsó sarkában, aláírás formájá24 Pl. 1507: a volt jajcai bánnak. Thallóczy—Horváth: Jajcza története. Bp. 1915. 212. stb. (a továbbiakban: Jajcza). 25 Pl. 1513: Dl. 82358, 1522: Dl. 39819. 26 Pl. 1521: Dl. 23517, 23563,-»23582. stb. 27 Dl. 55987. 28 1481: Ol. Ft. Kassa v. lt. Schartzenbach gy. (Kassa) 494. 29 Pl.: 1484. harmincadbérfizetési nyugtát, uo. 564. 30 De azért van aláírás nélküli is, pl. 1517: Dl. 60042. 31 1479: Zichy XI. 244. 32 1517: Házi Jenő: Sopron sz. kir. város története (Házi) 1/6. 346. 33 Pl. 1488: Presentes verő superinde pro vestra expeditione reservatis. Dl. 19452. 34 Kivételek azonban vannak. Báthory György pl. familiárisaihoz intézett zárt mandátumaiban a szöveg felett külön sorban helyezi el az intitulatiót. 1500: Révay, Fragmenta diversarum familiarum Fase. CV.