Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Kubinyi András: A királyi kincstartók oklevéladó működése Mátyástól Mohácsig / 35–60. o.

A királyi kincstartók oklevélaaó működése 39 ban, a szövegtől külön sorban tünteti fel. Minden esetben azonban ezzel párhuzamosan a jobb sarokban maga a thesaurarius is aláírja. Az utalványok, adófelmentések hátlapján (azonban a városokhoz küldötteknél többnyire ritkán) a címzés felett rendszerint két x alakban keresztező vonást is találunk. Ez a jel valószínűleg a hitelesítést szolgálta.

35 Nagyszámú, a városokhoz intézett adókérő és sürgető levél is maradt fenn. Rendesen tartalmaztak az adó összegét, és néha az annak átvételére küldött megbízott nevét is. A thesaurarius intitulatiója itt is aláírás formájú, amely mellett nem rendszeresen a sajátkezű aláírás is megtalálható.

36 Az x alakú jel szokatlan. A szintén kincstartói hatáskörbe tartozó zsidók ügyében is keletkeztek zárt levelek. Ezekben a városi hatóságot szólítja fel vagy a zsidóadó beszedői támogatására, vagy pedig a zsidók jogainak, tiszteletbentartását rendeli el.

37 Űj haoninoados vagy sókamarás kinevezése alkalmával is a városhoz fordul a kincstartó.

38 Zárt alakban állította ki a szóbeli üzenettel küldött familiárisai megbízólevelét is.

39 A zárt alakú kincstartói kiadványokhoz tartoznak még egyszerű értesítések, kérések, valamilyen érdeklődésre készült válaszok, továbbá teljesen magánjellegű levelek.

40 Formailag azonban megegyeznek a többi zárt kiadvánnyal. Ezek közt is [megtaláljuk olykor a kettős (az írnok és a kincs-: tartó keze által írt aláírás formájú kincstartói cím) aláírást. £ Az egyes oklevélrészek közül az: intitulatióban (ide számítjuk a zárt kiadványok írnok keze által írt aláírását is) a világi kincstartók mindig kitették saját családi nevüket is. Esetleges nemesi előneveik használatára e korszakban csak az 1520-as években találunk példát. Thurzó Elek rendszeresen használja a bethlenfalvi,

41 és Dóczy János a szegi

42 előnevet. Az 35 1488: Dl. 19452, 1504: Dl. 25430, 1. 2. sz. mellékletet, 25431, 25434, 1517: Dl. 22960, 25587, stb. Néha a jel nem a hátlapon, hanem a kincstartó aláírása előtt található meg. 1523: DL 104420, 104421, 104422. Valószínűleg ez a jel a királyi kancellária gyakorlatában jött létre, ugyanis V. László így emlékezik meg egyik utalványáról, hogy •az: cum eo signo, quo in talibus rebus pro maiori certitudine utimur volt kiállítva. (Kumorovitz im. 77.) 36 1480: TT. 1902. 300. 1512: Iványi Béla: Bártfa sz. kir. város levéltára II. (kézirat) 4288. 1522: Pozsony 5454. Aláírás nélkül: 1488: TT. 1902. 371. (Mind itt, mind Iványi többi regeszta kiadványának idézésekor nem oldalszámot, hanem az egyes regeszták sorszámát idézzük.) * 37 1471: Pozsony 1947, 1501: uo. 5173, 1504: uo. 5203. (1. 3. sz. melléklet) 1517: uo. 2544. stb. Aláírás nincs. 38 Pl. 1526-ban Thurzó Elek kincstartó majdnem azonos szöveggel értesíti Pozsonyt és Kassát, amikor új harmincadost nevezett ki. A pozsonyiaknak szóló oklevelet nem írta alá (Pozsony 2718), míg a kassaiakét igen. (Kassa 1135.) 39 Itt sem volt szabály az aláírásra. Aláírás nélküli megbízólevelek: 1489: Pozsony 4920, 1520: uo. 5407. Aláírt megbízólevelek: 1497: Dl. 25384, 1518: Dl. 82490, 1524: Pozsony 5531. 40 Vegyestartalmú levél 1484: Kassa 576, lefoglalt borok ügyében 1500: Pozsony 2232, 2234. Részben magánügyben: 1525: Dl. 104437. stb. 41 1523: Nos Alexius Thwrzo de Bethlenfalwa thezaurarius et magister thavernicorum regié maiestatis, (Dl. 58336.) máskor, némely zárt mandátumán egyszerűen Alexius Thurzó thezaurarius regius etc. (1522: Kassa 1046, Pozsony 5454.) A régebbi kincstartók közül Ország Mihály állandóan használta a guth-i előnevet. (Pl. 1440: Dl. 61560.) 42 1525: Nos Johannes Doczy de Zeeg thezaurarius regié maiestatis (Dl. 82703.). de 1526: [Nos Johannesl de Docz thezaurarius regius (Ol. Ft, Beszterce v. lt. 551.).