Levéltári Közlemények, 28. (1958)
Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Kubinyi András: A királyi kincstartók oklevéladó működése Mátyástól Mohácsig / 35–60. o.
36 Kubinyi András gánoklevelek vagy missilisek. 8 Ebben az időben még csak a szorosan vett kincstartói feladatokat látják el: ők őrzik a királyi kincseket, a tárnoki házat, 9 és ők kezelik a befutó királyi jövedelmeket. 10 Későbbi nagy feladatkörüket, pl. a vidéki pénzügyi szervek feletti felügyeletet azonban csak Máityás uralkodása közepétől, Ernuszt János kincstartóságától (1467—76) viselik. 11 Tanulmányunk csak az ekkor kialakult hivatalnak kiadványaival foglalkozik. Ebből a korból már jóval nagyobb számú és változatosabb formájú oklevél maradt fenn; a régebbi kincstartói kiadványok fajtái mellett újak tűnnek fel. Akialakult kincstartóság hatáskörét legvilágosabban az 1518. évi bácsi országgyűlés definiálta, mi szerint Huszt vara; az erdélyi ötvened adó; a nemesércbeváltók, kamarák, és bányák; a sóbányák; a határvámok (huszad és harmincad); továbbá a szabad királyi városok és a szászok tartoznak alája. 12 Ezekhez kell számítanunk, amennyiben a rendek nem választanak kezelésére országos kincstartókat, 13 a hadiadó beszedését és adminisztrációját is. így ha nem voltak éppen zálogban — a budai provizor alá rendelt királyi birtokokat nem számítva — az orszáig összes jövedelmeivel ő rendelkezett, sőt bizonyos joghatóságot gyakorolt a királyi városok felett is. Teljes mértékben alátámasztják mindezt okleveles adataink is: a pénzügyi funkciókbaoi működő hivatalnokok rendesen kincstartói familiárisok, 14 és a városok ügyében való fellebbezést, ami a tárnokmester feladata maradt, leszámítva, a városok ügyében is ő intézkedik. 15 * A magyar oklevéltan alaki tekintetben ihárom fő oklevélcsoportot különböztet meg: a többnyire függőpecséttel ellátott privilégiumokat, a rányomott pecsétes pátenseket, és .végül a zárt formájú litterae clausae-kat, és rajtuk kívül az oklevelek közé tulajdonképpen nem tartozó missiliseket. lfí Ezek az oklevélcsoportok az alaki különbségeken kívül tárgyi, tartalmi különbséget is jelentenek: más ügyben más típusú oklevél készült. 17 A továb8 Pl. 1396: Zs. O. I. 4375. sz. 1439: Zichy XII. 180. stb. 9 1436: vicetaüernicus ... per ... summum thesaurarium ... in domo nostra Tauarnicali Budensi constitutus. (Fejér: Codex diplomaticus, X/8..661.) 1440-ben Ulászló király nyugtatja Töttös László kincstartót a „de thesauro, quod habetur in castro Budensi" kiadott kincsekről. (Zichy IX. 5.) 10 1457: a király a harmincadbért „nobis vei thezaurario nostre maiestatis nomine nostro" rendeli fizetni. (Ol. Filmtár (Ft.) Pozsony v. lt. (Pozsony) 1768.) 11 Kubinyi András: A kincstartói hivatal története és fejlődése Mátyás haláláig. Bp., 1952. (Kéziratos tankönyvelőtanulmány a. Történettudományi Intézetben). Kubinyi András: A kincstári személyzet a XV. sz. második felében. (Tanulmányok Budapest múltjából XII. k. Bp., 1957. 29—30.) 12 1518 (Bács): 14. te. (Corpus Iuris.) 13 Mint ezen az országgyűlésen is: 1518 (Bács): 1. te. (uo.) 14 Kubinyi: A kincstári személyzet i. m. 25—26. 15 Kancelláriai relátor a városok ügyében: Szilágyi im. 50. Joga van börtönbe vettetni városi polgárokat, vö: 1518-ban Di. 47244. 1G Szentpétery im. 95. 1"00. 17 Ezt a kincstartói oklevelek is igazolják. L. alább.