Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - KRÓNIKA - Szedő Antal: Magyarország részvétele a külföldi levéltári kongresszusokon / 324–327. o.

324 Krónika tatgatta éveken keresztül a Soproni Állami Levéltárban. E téren is kiváló munkáját hatalmas kötetet kitevő jegyzetei bizonyítják. Amilyen feltűnés-nélküli finom és tartózkodó egyéniségének megfelelő volt élete, oly csendesen hunyt is el 1957 áprilisában az évek óta emésztő májrákban. Hatalmas levéltári tapasztalata sírba szállt vele, csak munkájának maradandó emlékeit: feljegyzéseit és jegyzeteit őrzi hűséggel a Soproni Állami Levéltár. T. E. MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE A KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI KONGRESSZUSOKON Az utóbbi évek folyamán — nem utolsósorban éppen az Országos Levéltár 200 éves jubileumi ünnepségei és a Levéltárak Nemzetközi Tanácsába történt felvételünk nyomán — a magyar levéltárügy nemzetközi kapcsolatai is jelentősen megnövekedtek és körük kitágult. Mutatja ezt nemcsak a levéltárainkhoz érkező, a kapcsolatok felvételét és kiépítését célzó egyre több külföldi levél és megkeresés vagy örvendetesen növekedő külföldi kiadványcserénk. Mutatja elsősorban az a körülmény is, hogy a magyar levéltárügy mind a nemzetközi levéltáros társadalom nagy összejövetelein, mind egyes államok levéltárosainak értekezletein, ünnepségein is egyre sűrűbben képviselteti magát. Az elmúlt 12 hónap 3 nemzetközileg jelentős levéltári értekezletének kíván rövid összefoglalója, fővonalainak megmutatója lenni alább következő rövid ismertetésünk. Nemzetközi jelentőségét tekintve is kétségtelenül leglényegesebb az 1956 szept. 25. és szept. 29. között Firenzében megrendezett III. Nemzetközi Levéltári Kongresszus volt. Az 1948-ban megalakult Levéltárak Nemzetközi Tanácsa 3 évenként rendez nemzetközi kongresszust. Az első 1950-ben Párizsban, a második 1953-ban Hágában ült össze, 1956-ban Firenzében került sor a III. Nemzetközi Levéltáros Kongresszusra. A kongresszusi események két csoportra oszthatók. Elsőbe tartoznak a Nemzetközi Tanács közgyűlései, melyben a tagállamok 3—3 küldöttel vettek részt, a tanács statútuma szerint. Az első közgyűlés szeptember 25-én, délelőtt 9 órakor volt. Az első ülésen meghallgattuk a lelépő vezetőség beszámolóját, valamint a Végrehajtó Bizottság döntését, mely szerint a kongresszuson 6 nyelven (angol, francia, olasz, spanyol, német és orosz) lehet felszólalni. Ezután új vezetőséget választottunk. Az új vezetőség elnöke Riccardo FILANGIERI, a Nápolyi Állami Levéltár igazgatója, a két alelnök: David EVANS, deputy keeper (Nagybritannia) és dr. Julio Jimenez RUDEA, a Mexikói Országos Levéltár igazgatója, a főtitkár R. H. BAHMER, assistent archivist (Egyesült Allamok). A második ülésen az iratfilmezésre hozott nemzetközi érvényű határozatot a Tanács, az Unesco javaslatára. Ennek lényege, hogy az egyes országok nem tesznek különbséget filmfelvételi kérelmeknél saját és más államok polgárai között. Tehát más államok polgárára is alkalmazni kell minden korlátozást, mely az érvényben lévő törvényes rendelkezésekből következik, de nem többet. A reprodukcióknál is korlátozásokat lehet kikötni. A szerzői jogot mindenképpen tiszteletben kell tartani. .., Áz események második csoportjába tartoznak a kongresszus munkanapjain elhangzott felszólalások. A kongresszust a Palazzo Vecchioban szeptember 25-én TAMBRONI olasz belügyminiszter nyitotta meg LA PIZA firenzei polgármester üdvözlő szavai után. A kongresszus három problémaköre három egymásután következő napon került tárgyalásra. Szeptember 26-án a levéltári épületek és azok berendezéséről, 27-én a selejtezésről, 28-án a magánlevéltárakról szóló előadói jelentés került tárgyalásra. A jelentések a különböző országok levéltárainak megküldött kérdőívekre beérkezett feleletek alapján készültek. A munkanapokon az előadói jelentések ismeretét feltételezték, mivel azokat kinyomtatva a delegátusok előzetesen megkapták, így csupán a hozzászólások hangzottak el. A hozzászólásokra az előadók nem reflektáltak. A hozzászólásokat 6 nyelven tolmácsolták (az összes hivatalosan elfogadott nyelveken). Meg kell állapítani, hogy mind a referátumok, mind a hozzászólások bőven tartalmaznak olyan tényanyagot, melyek vagy maguk vagy összehasonlítás révén hasznos ismereteket jelentettek a résztvevők számára. A kongresszus először tárgyalt problémaköre a levéltári épületek és. azok berendezése volt. A jelentést ANDERSSON, a Svéd Királyság levéltárainak igazgatója készítetté. A levéltári anyag rohamos növekedése az államokat arra készteti, hogy űj levéltári épületeket emeljenek. Amellett a régi többszázéves épületek átalakítása levéltárrá