Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - IRODALOM - Mucsi Ferenc: Szovjet dokumentum-publikációk az 1905–1907. évi orosz forradalomról / 284–288. o.

286 Irodalom rata szervezetek keletkezéséről, — 1. és 3. sz. dokumentum, valamint részlet D. L. Butyin 1935-ben, a Lenyinszkij Puty című voronyezsi folyóiratban megjelent visszaemlékezésből az 1905-ös októberi általános sztrájkra vonatkozóan — 109. sz. dok.) E néhány visszaemlékezés közlése, bár nem bír a dokumentumok hitelességével, még sem vethető el egészen. A kötet szerkesztői ugyanis arra törekedtek, hogy bemutassák a város és a terület munkásmozgalma fejlődésének fő vonalát, a forradalmi helyzet érlelődésének, majd a forradalom eseményeinek menetét, fejlődését, s néhány esetben, mivel úgy látszik iratanyag nem állt rendelkezésükre, a mozgalom résztvevőinek visszaemlékezését használták fel céljuk elérésére. Ezen kívül figyelembe kell venni azt is,, hogy ez a kötet, mint a legtöbb helyi kiadvány, egyrészt nem törekszik teljességre, válogatott dokumentumokat publikál, másrészt nem szigorúan tudományos publikáció,, nem a kutatók vagy oktatók szűk köre számára készült, hanem „az olvasók széles körének" érdeklődését kívánja kielégíteni. Ez utóbbival magyarázható talán a kötetek szerkezete, felépítése is. Valamennyi kötet szerkezete tematikus, de a „témák" tulajdonképpen egybeesnek az orosz forradalom egyes szakaszaival. Ilyen „témák" szerepelnek például a molotovi kiadványban: „Forradalmi mozgalom a Káma mentén 1905 elején"; vagy „Az októberi általános poli^ tikai sztrájk és a decemberi fegyveres felkelés". Az egyes tematikai (vagy kronológiai?) csoportokon belül újabb, a tematikai és kronológiai csoportosítás kombinálása eredményeként összeállított kisebb iratcsoportok következnek: „A permi vasutassztrájk; Az 1905. október 17-i manifesztum visszhangja; Sztrájkmozgalom novemberdecember folyamán; A munkástanácsok létrejötte és tevékenysége" stb. Tulajdonképpen igen szabadon kezelt kronológiai felépítésről van szó, amely a fontosabb események időbeli sorrendjét betartva ezen belül csoportosítja tematikailag az iratokat. Ez a monografikus feldolgozásokra jellemző szerkezeti felépítés válogatott dokumentum publikációknál teljesen helytálló. Nem sikkadnak el az események összefüggései, a mozgalmat a maga fejlődésében, dinamikájában mutatja be; érthetővé, könnyen kezelhetővé teszi a kötetet nem szakember számára is, jól megfelel a kötet népszerűsítő feladatának. A molotovi kötet összeállítói olyan messzire mennek ebben, hogy — mint a monográfiáknál — szinte „megrajzolják" a város és a terület gazdasági-társadalmi helyzetét a forradalom előtt „A permi kormányzóság szociálisrgazdasági jellemzése" címmel összefoglalt, a kötet elején elhelyezett néhány dokumentummal. (Cikkek a korabeli bolsevik sajtóból a város és a terület gazdasági és társadalmi helyzetéről) A másik véglet az ukrajnai és gorkiji (és környéki) mozgalmakat bemutató kötetekben található. „Az 1905—1907. évi forradalom Ukrajnában" című kiadvány II. kötete például, amely fő „témáit" tekintve megegyezik a többi kiadvánnyal, ragaszkodik a tematikus csoportosításhoz, s minden „témán" belül két, illetve három kisebb téma szerint csoportosítja az anyagot: 1. munkásmozgalom, 2. parasztmozgalom, s (amennyiben az adott periódusban, illetve „témakörben" van) 3. forradalmi mozgalom a hadseregben és a haditengerészetnél. Ezeken a kisebb témákon belül is — a szerkesztői tájékoztatóban rögzített sorrendben (!) — kormányzóságok szerinti csoportosítás. következik, s csak itt rendeződnek el az iratok kronológiai sorrend szerint. Válogatott,, tudományos-népszerű kiadványoknál az ilyen mechanikus szerkezeti felépítés nem. indokolt. Megnehezíti az egyszerű olvasó tájékozódását, az események menetének felismerését, rejtve hagyja az összefüggéseket. A gorkiji kötet,,amely hasonlóképpen jár el, péfdául közli a helyi bolsevik pártszervezetnek a parasztság között 1905 nyarán és őszén végzett agitációs-propaganda tevékenységének dokumentumait, s ugyancsak közli, de ezektől az iratoktól függetlenül, a parasztmozgalmakat. Az utóbbiakból világosan kiderül a kapcsolat a két iratcsoport között (1. 330, 339. sz. dokumentumokat), helyesebb lett volna tehát a kettőt együtt bemutatni. Áttérve mármost az egyes dokumentumok publikálásának módjára, itt sem járnak el egységesen a különböző kötetek összeállítói, szerkesztői. Több kötet is megemlíti, hogy az 1945-ös szovjet dokumentum publikációs szabályzat

4 előírásai szerint, járt el, a szabályzat azonban minden maximaiizmusa ellenére, tág teret engedett egymástól eltérő eljárások alkalmazására. Már a dokumentumok dátumozásánál, a szabályzattól eltérően, találunk különféle eljárásokat. A rosztovi kötet például nem a cím előtt, hanem az alatt, a szöveg 4 A Szovjetunió állami levéltári fondjába tartozó dokumentumok alapvető közlési ssabályai. Magyar fordítását lásd a Levéltári Híradó 1954-es évf. 1—2 számában.