Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - IRODALOM - Mucsi Ferenc: Szovjet dokumentum-publikációk az 1905–1907. évi orosz forradalomról / 284–288. o.

Irodalom 285 irányuló represszív intézkedéseit bemutató iratok; bőségesen dokumentálják a bolsevik párt harcát a munkásság, parasztság, a katona-tömegek megnyeréséért, a cárizmus megdöntéséért stb. E dokumentumokból az első orosz forradalom teljes nagyságában, «gesz dicsőségében tárul fel az olvasó előtt. Az egyes kötetek részletes tartalmi ismertetésére nem térhetek ki. Megemlítem azonban, hogy az ukrán kötetek közölnek néhány magyar vonatkozású anyagot is. Az I. kötet és a II. kötet 2. része külön fejezetben foglalkozik azoknak a mozgalmaknak történetével, amelyek az abban az időben nem Ukrajnához tartozó területeken zajlottak le. Többek között közli a munkácsi járási főszolgabíró jelentéseit a Bereg' megyei főispánhoz a munkácsi és várpalánkai kőművesek szervezkedéséről és sztrájkjáról (1903. június, munkácsi városi levéltár); az Ungvári Közlöny beszámolóját az ungvári bútorgyári munkások sztrájkjáról és az alispánnak a polgármesterhez küldött utasítását a sztrájk letörésére (1903. november), az ungvári vasútállomás főnökének jelentését az alispánhoz az általános vasúti sztrájkról (1904. április, ungvári megyei levéltár); az Ungvári Közlöny és a Görög Katolikus Szemle híradásait vasútépítő munkások, valamint kőművesek és ácsok sztrájkjairól (1904. április, 1905. április) stb. Ezek az anyagok újabb adalékokat szolgáltatnak a századeleji magyarországi munkásmozgalom történetéhez, bővítik eddigi sajnálatosan csekély ismereteinket az akkori Magyarország nemzetiségi vidékein lezajlott mozgalmakról.

3 Kár, hogy a kötet szerkesztői nem fordítottak kellő figyelmet-a Julián és gregorián naptár szerinti dátumokból adódó különbségekre. A szerkesztői tájékoztatóban az áll, hogy az iratok dátumát a Julián naptár szerint közlik, s az esetleges eltéréseket jegyzetben közlik, a régebben nem Ukrajnához tartozó területeken keletkezett iratoknál azonban, ahol a gregorián naptár volt érvényben, nem utalnak arra, hogy az eredeti keltezést hagyták-e meg, vagy esetleg a 13 napos különbséget is figyelembe véve tüntetik fel az irat keletkezésének időpontját. Valószínűnek az első eset látszik. Egy másik, szintén felületességre utaló esetet említek meg még. A lembergi helytartónak vagy a rendőrfőnöknek az osztrák miniszterelnökhöz vagy a belügyminiszterhez küldött jelentéseit az iratokhoz szerkesztett címben következetesen az „osztrák-magyar miniszterelnökhöz", illetve „osztrák-magyar belügyminiszterhez" küldött jelentéseknek tüntetik fel. • Nyilvánvaló, hogy helyesen az osztrák belügyminiszterhez, illetve miniszterelnökhöz küldött jelentésekről van szó. A kötetek anyagának túlnyomó többségét a helyi állami- és partlevéltárakból válogatták ki s azok nagyrészt először kerülnek publikálásra. A dokumentumok elenyészően kisebbik részét adják ki másodízben. Az utóbbi körülményt jelzik a legendában. A helyi archívumokon kívül csaknem valamennyi kötet közöl anyagokat a központi levéltárakból is. Felhasználják a Szovjetunió Központi Történelmi Levéltárának, a Központi Hadtörténeti Levéltárnak, a Marxizmus—Leninizmus Intézet Levéltárának stb. egyes állagaiból (a politikai rendőrség, az államvasutak, az igazságügyminisztérium stb. anyagai) az adott területre vonatkozó iratanyagokat. Közölnek emellett sajtóanyagokat is, elsősorban a korabeli bolsevik lapokból (Vperjod, Proletarij, Novaja Zsizny). Egyes kötetek igen nagy számban közölnek röpiratokat: főként a helyi bolsevik pártszervezet, a munkástanács, a sztrájkbizottságok, gyűlések határozatait, felhívásait stb. Egyes kötetek anyagának többsége — ellenséges forrásból (politikai rendőrség, közigazgatás, bírói, ügyészi, katonai szervek) származik. Ezzel kapcsolatban például, a molotovi dokumentumkötet szerkesztői tájékoztatójában, ezt olvashatjuk: „A történelmi körülmények folytán a fennmaradt iratok mennyiségileg alapvető részét az uralkodó osztályok képviselőitől származó iratok képezik.' Ezekben az iratokban az eseményeket bürokrata-rendőri álláspontról értékelik és írják le, némelyekben közülük a munkások és parasztok ellen rágalmazó kitételek vannak. Azonban más iratok hiányában mi ezeket is közöljük, mivel bennük bizonyos mértékben tükröződik a munkások és a parasztok forradalmi mozgalma és esetenként értékes adatokat tartalmaznak. Ezeket az iratokat, természetesen,^kritikusan kell kezelni, s a felnőtt szovjet olvasó képes erre." (16. old.) Egyedül a voronyezsi kiadvány közöl — dokumentumokon kívül — visszaemlékezéseket is. (Két részlet O. A. Varencova: „Az Északi Munkásszövetség és az OSzDMP Északi Bizottsága" című, 194&-ban megjelent memoárjából a voronyezsi szociáldemok3 Így például az 1903-as ungvári bútorgyári sztrájkot a Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai 3. kötete csupán a Népszava és az évi nyomtatott rendőrségi jelentés alapján tudja ismertetni {167—'169. old.). Ezt jól Megészíti — mondhatnánk: megalapozza — a helyi sajtóból és a megyei levéltárból az ukrán kötetben közölt iratanyag.