Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - IRODALOM - Káldy-Nagy Gyula: Fekete Lajos: Die Siyaqat-Schrift in der türkischen Finanzverwaltung. Beitrrag zur türkischen Paläographie. )Übers. A. Jacobi). 1–2. Bd. Bp., 1955. / 259–261. o.

Irodalom 261 e) Tímár-jegyzékek, a birtokadományozásokról készült feljegyzések, melyekről szólva a szerző az általános jellemzésen túlmenően rámutat arra, hogy a tímár-birtok adományozásának a körülményeiből is látható, hogy mennyire hanyatlott egy bizonyos korban a török gazdasági és katonai szervezet. Az a "földbirtok, melyet eleinte csupán katonai (vag3

r más állami) szolgálat javadalmazására adtak, idővel katonai szolgálat teljesítése nélkül, bizonyos évi váltságdíj lefizetése mellett egyszerűen „bér"-be vehetővé vált. . A fent vázolt pénzügyigazgatási iratok helyes kritikai olvasatát a szerző kronológiai sorrendben (1481—1791) 104 táblán mutatja be. Az iratok az egykori oszmán birodalom különböző területeire vonatkoznak. E bőséges forrásanyagnak nemcsak közigazgatási szempontból van okmánytári értéke, hanem néha egyes konkrét esetekre is. Pl. nagyszámú értékes adatot tartalmaznak az 1683-ban Bécs ellen vonuló Kara Musztafa nagyvezér kancelláriájában készített feljegyzésekből közölt részletek.

6 De értékes adatokat tartalmaz a munka nyelvészeti szempontból is.

7 Külön ki kell emelni a közölt iratanyagban előforduló helységnevek aprólékos gonddal történt azonosítását. Így pl. nem lehetett könnyű a törökök által leírt Zagisne-ből az egykori Pozsega megyei Cernik-et kikövetkeztetni.

8 Nagyon tanulságos a munka óriási jegyzetanyaga, az egyes pénzügyigazgatási műszavak megfejtése, pl. a harg-i berevät az Isztanbulban kiállított birtokadományozó diplomák elhozásának a díja, vagy az el-haväle „pénzügyi tisztviselő", melyeket ilyen értelemben szótáraink sem ismernek.

9 Azonban e nagyszámú új adatközlés mellett, még mintegy a további kutatás irányának megjelöléseként, rámutat egyes kérdések alaposabb megvizsgálásának a szükségességére is. Így pl. felhívja a figyelmet a pénzügyigazgatás, különösen a pénztári jegyzékek egyik gyakori műszavának a kesr-i qist el-yevm kifejezésnek a ki elemzésére és pontos megmagyarázására.

10 Fekete Lajos munkája nyomán most már lehetnek célkitűzéseink is. Elkészíthető volna a török hódoltság történeti földrajza, melyhez bőséges anyagot nyújtanak a vilajet összeírások és nem utolsó sorban a timár-jegyzékek, melyeket szépen kiegészíthetnek az idevonatkozó latin és magyar nyelvű források. A kereskedelemre és az áruismeretre vonatkozólag elsőrangú fontossággal bírnak a vámnaplók. A pénztári naplókból a töröknek hódolt terület pénzügyigazgatását, gazdasági életét lehetne alaposan megismerni. A zsold jegy zekékből és a tímár-jegyzékekből össze lehetne állítani a magyarországi török haderő létszámát. Ki lehetne mutatni, hogy az itt tartózkodó zsoldos hadsereg létszáma növekedett-e a tímár-csapatok rovására avagy nem, csökkent-e mindkettő a XVII. század végére. i Természetesen ez a nagy jelentőségű munka nemcsak a magyar történettudomány, hanem a török uralom alatt élt valamennyi nép történettudományának a fejlődését is előmozdítja, éppen ezért Fekete Lajos munkáját e népek történetének kutatói sokáig fogják használni. Káldy-Nagy Gyula 6 L. Fekete, i. m. Bd. I. S. 732—803, Bd. n. Tafel LXXXV1—XCIII. 7 Ld. Bárczi Géza: A magyar személynevek XVI. századi történetéhez. M. Ny. LH, köt.; vN. Kakuk Zsuzsa: L. Fekete ,,Die Siyáqat-Sehri'ft" c. munkájának Ismertetését Ny. K. 1957. évf. s L. Fekete, i. m. S. 423. 9 U. a. S. 598 és S. 243. io U. a. S 241.