Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Sashegyi Oszkár: Levéltári leltárak / 3–34. o.

26 Sashegyi Oszkár megalkotását; mely cél elérésére a közlevéltárak összpontosítása, új elhelyezése s tudományos rendezése okvetlenül szükséges."

44 Az idézett szavakból is világos, hogy a kiegyezés körüli idők Magyarországán nem alakult ki a nemzeti levéltári fond rendszeres és módszeres leltározásának programja, ez még minden tekintetben korai és előkészítetlen lett volna. A hazai levéltári leltározás fejlődéstörténeti vizsgálata szempontjából a Társulat munkájánál fontosabb az Országos Levéltár leltározó tevékenysége, bár ez lényegében csak a saját őrizetében levő iratanyagra korlátozódott. Almáikor az Országos Levéltár megalakult, Pauler Gyula, az új intézmény vezetésével megbízott kiváló történész, evidens módon áttekintést kívánt szerezni az átvett és beolvasztott kormányhatósági és egyéb levéltárak felett. Ennek következtében különböző leltárak készültek, a levéltárak átadói ill. kezelői részéről. A helytartótanács levéltárának azelőtti vezetője, Suhajdy György, aki most mint az Országos Levéltár helytartótanácsi osztályának segédhivatali aligazgatóba működött tovább, 1875-ben több melléklettel ellátott tájékoztatót készített Pauler Gyula országos levéltárnok számára.

45 A tájékoztató röviden ismerteti a helytartótanács történetét, különös tekintettel az iratkezelés módjára, és összevont leltárat ad az állagokról, egyes fonrtosabibnak tartott részeket azonban —

\mint a titkos levéltár — darabonként jegyzékei. Suhajdy leltárának fő része, amely az „Inventarium seu index alphabeticus actorum..." címet viseli, elnevezésük betűrendjében sorolja fel a helytartótanácsi levéltár, nagy iratsorozatait, s azt, hogy hány csomót tesznek ki és hol vannak elhelyezve. — A magyar s az erdélyi kancellária levéltáráról Raáperger Lipót segédhivatali aligazgató készített 1882-ben kimutatást, amely szobánként haladva tünteti fel az egyes ott elhelyezett iratsorozatok nevét, s azok egyes részeinek pontos elhelyezését, néhol a csomó- és kötetszámot is megadva. A curia levéltáráról ccnspeetus készült, Kendelényi Ferenc munkájával. A gyulafehérvári káptalan országos levéltárának tudós őre, Beké Antal, 1882-ben, az átadást megelőzően vette jegyzékbe az átadásra kerülő iratokat.

46 Pauler Gyula, miután általános áttekintést kapott az Országos Levéltárra háramlott iratanyagról, arra törekedett, hogy ezt az iratanyagot a tudományos felhasználás számára hozzáférhetővé tegye. Ügy vélte, hogy ennek érdekében a levéltár „történelmileg fejlődött osztályai helyébe egy más, szakszerű beosztásnak kell lépni". Az új beosztás alapját a magyar történet nagy korszakai adták volna. A munka az ún. „diplomatikai osztály" megalakításával kezdődött, el. oly módon, hogy a különböző regásztratúrákból és gyűjteményekből kiválogatták a mohácsi vész előtti okleveleket és iratokat, s azokat egyetlen időrendi sorozatba osztották be. Erről az osztályról Pauler a következőket írta 1877-. május 5-én a miniszterelnökhöz intézendő jelentésének tervezetében: „Feladata volna a fennevezett iratoknak összesítése, szakszerű eltétele, rendezése, s idővel — mint Franciaor44 Jakab Elek: A levéltárakról tekintettel a magyar államlevéltár ügyre. Budapest 1877. 56^-57. 1. 45 Helytartótanácsi lt. irattára'1875. 20. 46 Beké Antal: A gyulafehérvári káptalan levéltárának czimjegyzéke. Budapest. 1884. (