Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - IRODALOM - Borsa Iván–Entz Géza–Tóth András: Documente privind istoria Romîniei. Redactor responsabil Mihail Koller. Bucureşti, 1951–1956 / 243–254. o.

252 Irodalom (király, hiteleshelyek, városok). Ezzel kapcsolatban tárgyalja a pecsétváltoztatásokat és hamisításokat is. A pecsételés szabályos és kivételes eseteinek ismertetése után rátér a pecsétek anyag szerint megkülönböztetett fajtáira, a pecsétek formáira és végül a pecséteknek az oklevélre való erősítésének különböző módozataira. Külön fejezetet szentel a pecsétek ábrázolásainak és feliratainak. A tanulmány gerincét az erdélyi középkori oklevelek kiadóinak pecsétjeiről és azok használatáról írt fejezet alkotja. Főként a királyi pecsétek tárgyalásából világosan kitűnik mennyire szervesen összefügg az oklevél fajtája és hitelessége a pecsételéssel. Egészen részletesen fejti ki a vajdai és alvajdai oklevelek pecsételését s ezáltal a középkori Erdély kormányzásának kérdéseibe is bevilágít. Végül értékes és tömör áttekintést ad az erdélyi hiteleshelyek, kiváltságos területek, megyék, székek, román districtüsok, városok, mezővárosok és falvak pecsétjeiről. A tanulmány e legutóbbi része különösen érdekes, mert először ad világos és megbízható áttekintést e tekintetben s egyszersmind a középkori erdélyi élet változatosságát, társadalmának differenciáltságát is közvetlenül érzékelteti. A tanulmányt ügyesen és szemléltetően kiválogatott képanyag kíséri. A képek azonban sajnos meglehetősen elmosódottak s így nem mindig vehető ki kellően az illusztrált forma vagy részlet. A Román Népköztársaság népei történetének legrégibb okleveles forrásait tartalmazó kötetek hiányosságaik ellenére feltétlen segítséget jelentenek az érintett korszakok kutatóinak. Egy ország régi okleveleinek egy ilyen modern corpüsa, ha az illető korszak történetének kutatását számottevő mértékben fel akarják lendíteni, ma már nélkülözhetetlennek mondható. E szükségszerűség felismeréséért és a nem csekély anyagi áldozatot követelő vállalkozás megszervezéséért a Román Népköztársaság Tudományos Akadémiáját külön elismerés illeti. Borsa Iván — Entz Géza *** Ugyancsak a Documente sorozat keretem belül, bár témájának az első sorozattól már csak időbeli nagy távolsága miatt is attól meglehetősen különválva, s vele csak lazán összefüggve jelenik meg az egész sorozat másik alsorozata, mely Romániának a török iga alól való felszabadulását, a függetlenségért vívott harc 10 kötetre tervezett okmánytárát foglalja magába. 1953—54-ben e tíz kötet nagyobbik része: 8 kötet már elhagyta a sajtót. Az ábrázolt korszak (az 1876—1878 évek) több szempontból jelentős: a) a románság és az egész Kelet-Európa számára azért, mert a független román, szerb és bulgár államok megteremtése alapjában változtatta meg a Balkán-félsziget politikai képét s teremtett új helyzetet a nagyhatalmak viszonyában. Jóllehet a sanstefanoi békében illetve méginkább a berlini kongresszuson a nyugati hatalmak gátat vetettek a cári imperializmus dardanellai irányvonalának s megakadályozták az agonizáló török birodalom teljes szétzúzását — Oroszország mégis jelentős politikai sikereket könyvelhetett el. A balkáni orthodox illetve szláv-orthodox népek osztatlan szimpátiájára támaszkodva, velük szoros fegyverbarátságban felszámolta a balkáni török uralmat s létrehozva az ottani önálló államok egész sorát, megteremtette a Monarchia megdöntésének politikai és katonai lehetőségét. A román közvéleményben, a román nép széles tömegeiben — éppen a felszabadító hadjárat, a közös plevnai küzdelem emlékeként — megerősödött az oroszok iránt érzett szimpátia. b) A függetlenségi háború katonai és politikai eredményei lehetővé tették a román kapitalizmus s ezzel együtt a román paraszt- és munkásmozgalmak erőteljes, forradalmi kibontakozását. Alig tíz évvel a harcok befejezése után tört ki román földön az első komoly méretű parasztforradalom. A forráskiadvány első kötete két részben a háborút megelőző társadalmi-gazdasági-politikai helyzetre vonatkozó anyagot tartalmaz; a II—

IX. kötetek (melyekből a II—

VII. kötetek jelentek eddig meg) a háború katonai, politikai lefolyását illető anyagot tárják fel; a sorozatot a X. index-kötet fogja lezárni. Az 1/1. rész (Starea economicá si social-politicä ín ajunul anului 1877. — Miscarea revolutionara 1871—1881. — Bucuresti, 1954. Ac. RPR 97,903 1.) három főcsoportban, ezeken belül időrendben a mezőgazdaság, ipar-kereskedelem és a forradalmi munkásmozgalom kérdéseivel foglalkozik. A mezőgazdasági rész bérleti szerző-