Levéltári Közlemények, 28. (1958)
Levéltári Közlemények, 28. (1958) - IRODALOM - Káldy-Nagy Gyula: Mindhat Sertoglu: Muhteva bakimindan Başvekâlet Arşivi. Ankara, 1955. / 237–239. o.
irodalom 237 A sorozat legújabb kötete a temesvári állami levéltár 1801—1815 közötti katonai iratairól készült. 12 . Az iratokat létrehozó katonai szerv neve nem derül ki. a kötetből. A bevezetésből megtudjuk, hogy az iratanyaghoz egykorú irodai segédkönyvek (iktatóés mutatókönyvek) maradtak fenn. Az időrendi mutató nem bontja fel teljesen az ügyiratszerű egységeket, s legalább is a beadványt és hozzátartozó kiadványfogalmazatot egy tételnek veszi, az első irat kelte alatt. Ezt az időrendi mutatót azután egy „indice generál" egészíti ki, amely betűrendbe szedve tartalmazza 'az időrendi mutatóban előforduló tárgy-, illetőleg hely- és személyneveket és utal az időrendi mutató megfelelő tételszámára. A román levéltárosok iratanyaguk rendszere folytán helyenként hasonló problémákkal küzdenek, mint magyar kollégáik. Amikor azonban ők modern aktaanyag esetében is az oklevelek leltározásának módszerét alkalmazták, nem vették figyelembe az aktaanyag sajátos természetét, azokat az összefüggéseket, amelyekre az egykorú irodai és irattári segédeszközök valamilyen formában mégiscsak utaltak. Ügy vélj ük, hogy olyan osztrák rendszerű iratanyagnál, mint amilyen a kérdéses katonai fond is, a feladat: előbb rendezni, s azután leltározni. Amíg e rendezésre el nem szánjuk magunkat, legcélszerűbbnek látszik az ügyviteli segédkönyveket tekinteni leltárnak. Sashegyi Oszkár MINDHAT SERTOŰLU MUHTEVA BAKIMINDAN BA § VEKÄLET ARS IVI Ankara, 1955. XV+90 p. A török miniszterelnökség levéltárát tartalmi szempontból ismertető kötet bevezetésében szerző rövid áttekintést nyújt azokról a központi szervekről, illetve hivatalokról, amelyek a Basvekalet Arsivi-ban 1 ma őrzött iratanyagot kitermelték. Ezek a szervek a következők voltak: 1. A szultáni tanács (divan-i hümayun) és ügyosztályai. 2. A nagyvezírség (báb-i ásafi, báb-i ali) és ügyosztályai. 3. A defterdári hivatal (bab-i defteri) és ügyosztályai. Ezeknek megfelelően a Basvekalet Arsivi iratanyaga három nagy csoportból áll. Az egyes csoportok külső alakjuk miatt két részre oszlanak, úgymint a defterek {a kötötten kezelt iratok) és az egyes iratok (varak, evrak) anyagára. 1. A szultáni tanács (divan-i hümayun) iratanyaga alkotja a Basvekalet Arsivi anyagának első nagy csoportját. Ennek defter anyagát a szerző ügyosztályonként ismerteti, megadja levéltári jelzetüket és általában az egyes sorozatok első és utolsó defterének a korát mohamedán és keresztény időszámítás szerint és ha a sorozat hiányos, azt jelzi. E sok értékes defter sorozat között van három olyan, amely különös fontossággal bír. Elsőnek kétségtelenül a mühimme defteri-ket kell megemlíteni. Ezek időrendben tartalmazzák a szultáni tanács által kiadott rendeletek (fermanlar, hükümler) feljegyzéseit. 2 Az 1553—1869 közti évekből több-kevesebb hiánnyal 263 kötet mühimme defteri maradt meg. Egy másik fontos defter típus az atík sikáyet defteri. Ezek a szultánhoz beadott panaszokra hozott rendeletek feljegyzéseit tartalmazzák. Belőlük 208 kötet maradt meg az 1649—1813. évekre vonatkozólag; az egyes kptetek közt hézagok vannak, ami néha 5* néha 15 év. Egy harmadik fontos defter12 Actele Arhivei Militare (Árhivele Statului Timi.oara). II. 1801—1815 Directie Arhivelor Statului. Indice Cronologic Nr. 24. Bucuresti 1955. 301 p. 1 A mai Basvekalet Ar^iivi-t a „Miniszterelnökség Levéltára"-! egy időben Devlet Ar ivinak „Állami Levéltár'Miak nevezték. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a régebbi elnevezés találóbb volt. 2 A mühimme defteri-kről alapos tájékoztatást nyújt' Glisa Elezovic: íz carigradskih turskih arhiva mühimme defteri. (Beograd, 1950. 574 old.) c. munkája. Ebben a szerző röviden -és tömören regesztálja a 972/1564. és a 973/1565. évi mühimme defterekben feljegyzett rendeleteket. Munkája végén nagyon jő (150 oldalnyi) hely-, név- és tárgymutatót, is közöl. E mutatóból tájékozódást kaphatunk arra nézve is, hogy milyen és mennyi magyarországi vonatkozású rendeleteket tartalmazhatnak a mühimme defterek. A szerző által regesztázott két kötetben mintegy 400 magyar (ebből 120 közvetlen budai) vonatkozású rendelkezés van, ami a két mühimme defter anj agának kb. az egynyoleadát teszi ki. A XVI. és*XVH. századra vonatkozólag 110 mühimme defter maradt meg.
