Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - IRODALOM - Káldy-Nagy Gyula: Mindhat Sertoglu: Muhteva bakimindan Başvekâlet Arşivi. Ankara, 1955. / 237–239. o.

238 Irodalom típus az ankam defteri, ezek ugyancsak a beadott panaszokra hozott rendeletek feljegyzéseit tartalmazzák, de nem egyszerűen időrendi sorrendben, hanem vilajetenként csoportosítva. Az ahkám defteri-k az 1715^1839-es évekből maradtak meg, kötetszámukat a szerző nem közli. A szultáni tanács egyes iratai (varak, evrak) nem maradtak meg olyan nagy számban, mint a defterek (a kötötten kezelt iratok) és időben sem mennek olyan messzire vissza, mint amazok. Az; egyes iratok nagyobb része a XIX. és a XX. századból való, a XVII. századból kevés egyes irat, korábbi századokból pedig egész csekély maradt fenn. Az iratok szétszórtan csak a különböző levéltári rendezésekben (tasnif) találhatók meg. Ehhez az első nagy csoporthoz sorolva említi a szerző az adóösszeírásokat, a tahrir defteri-ket, noha maga is megjegyzi, hogy nem tartoznának éppen ide, mivel azokat nem a szultáni tanács hivatali ügyosztályai készítették. Ma a Ba$vekálet Arsivi 1155, a Topu Kadastro Umum Müdürlü£ü (a Telekkönyvi Főigazgatóság) 250 tahrir -defteri-t őriz.

3 A legrégibb II. Murád (1421—1451) korából való, a legújabbnak évszámát a szerző nem adja meg. 2. A Basvekálet Arsivi iratanyagának második nagy csoportját a nagyvezírség (báb-i ásafi, báb-i ali) defteréi és egyes iratai alkotnák. Míg a szultáni tanács rendeleteinek a feljegyzéseit a már ismertetett három defter csoport tartalmazza, a nagyvezír hivatalában ülésező „ikindi divanr' („délutáni tanács") határozatait az úgynevezett buyuruldi defteri-ben jegyezték fel. Ezekből kevés maradt meg. A s,zerző közli úgy az ezeknek, mint a negyvezírség egyéb, a XVIT^-XIX. századokból megmaradt defter sorozatainak levéltári jelzetét és korát. A nagyvezírség egyes iratai '(varak,, ovrak) éppen úgy, mint a szultáni tanácsé szétszóródtak a különböző levéltári rendezések anyagában. A legteljesebb anyag Fekete rendezésében (Fekete tasnifi) található meg, ebben százezer iratot rendeztek (1687-ig jutva el) és katalogizáltak. A nagyvezírség egyes iratainak nagyobbik része a XVIII.

T XIX, és a XX. századból való. 3. A Basvekálet Arsivi iratanyagának harmadik nagy csoportját a defterdári hivatal (bab-i defteri) defteréi és egyes iratai alkotják. Defter anyaga a török pénzügyigazgatás minden ágazatára kiterjedő elszámolásokat, adó- é$ vám összeírásokat, zsold- és birtoknyilvántartásokat, pénztári feljegyzéseket stb. foglal magába. Nagyobb tömegüket a vidéki, az egyes ej ál etek defterdári hivatalai termelték ki és küldték el Isztanbulba, hogy azután a központi defterdári hivatal a maga nagyszámú ügyosztályaival ezeknek alapján igazgathassa a birodalom pénzügyeit és elkészíthesse a birodalom évi pénzügyi mérlegét. Az egyes ügyosztályokhoz tartozó defter sorozatok levéltári jelzetét és korát a szerző megadja. A defterdári hivatal egyes iratai (varak, evrak) még nagyrészt rendezetlenek. A szerző a Basvekálet Arsivi anyagának általános ismertetésén kívül beszámol még a levéltárban történt rendezési munkálatokról. Elsőnek Ali Emiri kísérelte meg a levéltár rendezését 1919-ben úgy, hogy az egyes iratokat az egyes szultánok • uralkodásának ideje szerint csoportosította. Így létrehozott 34 csoportot. Ez a munka kezdetleges, de szükséges volt. Ali Emiri rendezését Ibnülemin helytelennek találta és 1921-ben az iratokat önkényesen, a saját maga által elgondolt 23 csoportba osztotta. Az egyes csoportoknak egészen modern elnevezést adott, ilyeneket mint pl. igazságügy, hadügy, tengerészetügy, belügy stb. Megmaradt ennél a hibánál Mehmed Cevdet is, aki 1932-ben Ibnülemin rendezésén csak annyit változtatott, hogy a 23 csoportot lecsökkentette 16-ra. E különböző rendezési kísérletek után a proveniencia elve szerint való rendezés szükségességét elsőnek 1937-ben Fekete Lajos szorgalmazta. Javaslatai alapján a levéltár további rendezése a proveniencia elve szerint indult meg. Az egyes iratok tömegét három nagy csoportra osztották. így kialakult a három nagy irattermelő szerv anyaga s arról egy nagy kronológiai katalógust, továbbá név- és helymutatót kezdtek készíteni. Midhat Sertoprlu szerint ez a rendezés a Basvekálet Arsivi legmodernebbül rendezett részét képezi. 3 A Basvekálet Arsivi-ban lévő magyarországi adóösszeírások jelzetét Fekete Lajos kötlt ;,Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeífása" (Bp. 1943.) c. munkájában a 8—10. lapokon.