Levéltári Közlemények, 28. (1958)
Levéltári Közlemények, 28. (1958) - IRODALOM - Sashegyi Oszkár: Külföldi levéltárak leltárai / 232–237. o.
Irodalom 233 tartalmazta, a második füzettől kezdve egy*egy járás (Oberamt) községi és egyházközségi levéltárainak leltárait tették közzé. Az 1912 óta. megszakítatlan sorban nem állami levéltárak anyagáról megjelent leltárak lényegileg azonos módszerrel készültek, az idők folyamán azonban erősen megnőttek az igények, amelyeket a leltárakkal szemben támasztottak, s ezért látták szükségét annak, hogy a községi levéltárak rendezésére és leltározására szabályzatot készítsenek és azt közreadják. A szabályzat készítői leszögezik, hogy a levéltári leltárnak nem lehet egyetlen célja az iratanyag védelme. A levéltárgondozó nem azért űzi a maga poros mesterségét, hogy valamiféle vagyontárgyak megőrzéséről gondoskodjék, hanem azért, mert ismeri az iratok bizonyító erejét. A tudományos cél az anyagvédelem mellé sorakozik: a nyomtatott leltárak tudományosan használható kiadványok kell, hogy legyenek. 2 /** A szabályzat közli minta gyanánt egy község levéltárának rendezési tervét, ennek szoros követését azonban nem írja elő, hanem azt ajánlja a leltározónak, hogy egy-egy község iratanyagának felvétele után a levéltár egyéni jellegének megfelelő tervet készítsen, s anyagát ennek megfelelően állítsa fel. A levéltár anyagát általában a következő négy csoportra osztják: 1. az 1650. év előtt kelt oklevelek; 2. könyvek; 3. akták; 4. térképek, tervrajzok, vázlatok. 1. Oklevelek leltározása. Az oklevelekről regeszták készülnek, mindegyik külön cédulán, a cédulára az oklevelek csoportjának jelét is felírják („O"). A regesztázás befejezte után a cédulákat időrendbe rakják, majd e rendnek megfelelő sorszámokkal látják el. Az okleveleket borítékokba teszik, ezekre felírják a megfelelő cédula sorszámát, az oklevél keltét és kiadóját. Ezután az okleveleket a sorszámoknak megfelelő rendbe rakják. 2. Könyvek leltározása. Minden könyvsorozat vagy egyes kötet külön cédulát kap, a cédulára felírják a könyvek csoportjának jelét is („K"). Ez alá kerül a könyv vagy könyvsorozat címe, s a sorszámnak helyet hagynak ki. Ez alatt sorolják fel az egyes köteteket, megadva a régi kötetszámot, az évszámot, a lap- és folioszámot is,. ahol ilyenek vannak. Ha a kötet mutatóval rendelkezik, ezt is jelzik. Végül közlik az esetleges megjegyzéseket. A kötetek tartalmát néha pontosabban határozzák meg, mint azt a cím teszi. A könyvek csoportjának végén felveszik a hivatalos időszaki nyomtatványokat: hivatalos közlönyöket, folyóiratokat, újságokat is. A felvétel elkészülte után minden cédula megkapja a terv szerinti rendszámát. Egy-egy rendszámon belül a cédulákat időrendbe rakják. Rendezés után valamennyi cédulát végigszámozzák, majd az egyes kötetek első belső lapjára rávezetik a megfelelő cédula számát, s a köteteket ezek rendjében állítják fel. Meg kell jegyezni, hogy a „terv" könyvfajtákat sorol fel, bizonyos logikus rendben, tehát a rendezés után a könyvanyag tárgyi rendet kap, azt is mondhatnók, hogy „állagok"-ra tagolódik. A könyveken nem segédkönyveket kell érteni, hanem olyan — rendszerint jogilag jelentős, hoszszú ideig használt — iratokat, amelyeket kötetekbe kötöttek. 3. Akták leltározása. Minden aktacsomó, amely felirata és tartálma szerint összetartozó egység, külön cédulát kap, a cédulákra felírják az akták csoportjának jelét is („A"). A betűjel alá kerül az aktacsomó címe és évszáma. Azonos tárgyi csoportok részei, amelyek terjedelmük miatt külön csomókat alkotnak, nem kapnak külön cédulát. A csomókban lévő okleveleket kiemelik, helyükre utalólapokat tesznek. A térképek, stb. az iratok között maradnak, de a cédulán és csomófeliraton utalnak arra, hogy ilyenek vannak a csomóban. Csak a nagyalakú térképeket emelik ki. A jegyzékelés megtörténte után a cédulák megkapják a terv szerinti rendszámukat. Ezek szerint kerülnek rendezésre; egyes rendszámokon belül további tárgyi csoportokat alakítanak ki, azokon belül a cédulák időrendbe kerülnek. A cédulákat végigszámozzák, s az iratok cédulájuknak megfelelő számot és helyet kapnak. 4. Térképek, stb. leltározása. Minden térkép, tervrajz, vázlat külön cédulát kap, ezeket időrendbe rakják és úgy számozzák végig. A levéltári leltár a négy fent felsorolt csoport jegyzékeinek összessége. A fő jegyzék a tárgyilag rendezett iratoké; ebben utalnak a megfelelő helyen a tárgyilag odatartozó oklevelekre, könyvekre és térképekre is. Az utalások csak a rövidített címet, az évszámot és a megfelelő csoportban nyert jelzetet tartalmazzák. Legújabban a württembergi levéltári leltárak sorozatában a Waldburg-Zeil hercegi levéltár egy részének, a kissleggi és ratzenriedi uradalmi levéltáraknak át2/a Pietsch referátuma uo.
