Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - IRODALOM - Sashegyi Oszkár: Külföldi levéltárak leltárai / 232–237. o.

234 Irodalom tekintő leltára jelent meg.

3 A kötet — amint arra a címe is utal — a levéltárnak nem teljes, a fenti szabályzat értelmében vett leltárát, hanem annak csak kivonatát — mintegy conspectusát — tartalmazza. A bevezetés ismertetést ad a két vonatkozó uradalom területéről, az ottani birtokos nemzetségekről, valamint a levéltárak történetéről. Az oklevélanyagot az áttekintés nem tárgyalja, külön waldburgi oklevéltár fogja az ott őrzött kb. 7800 db oklevél tartalmát közölni. Üj áttekintés jelent meg a schleswigi központi állami levéltár állagairól is/' mint a schleswig-holsteini levéltárak leltársorozatának első füzete. Ebben a sorozatban {éppúgy, mint a württembergiben is) abból az elvből kiindulva, hogy a levéltárak egységes egészet alkotnak, állami és magánlevéltárak áttekintő leltárait együtt kívánják •közrebocsátani. A schleswigi állami levéltár anyagáról már félévszázaddal ezelőtt jelent meg áttekintő leltár,

5 de azóta a levéltár rendkívül gazdag oklevél- és iratanyaggal gyarapodott, és felépítésében is jelentős változások történtek, ezért tartották szükségesnek új áttekintés kiadását. Minthogy a levéltár története külön tanulmányban fel van dolgozva,

6 az új áttekintés csak a levéltár belső felépítését és a változásokat, amelyek a felépítésben 1900 óta történtek, valamint az elmúlt évtizedek gyarapodásait tárgyalja. Hille, a régi áttekintés szerkesztője még abban a sorrendben tárgyalta az egyes állagokat, ahogyan azok beérkeztek: anyaga még igen hiányos volt, s a rendezési munka nem volt lezárva. Azóta a régi és új növedék összeolvasztásával meg lehetett valósítani a levéltárnak azt a szisztematikus felállítását, ami Richter szavai szerint „a tartomány történeti fejlődését tükrözi, amint az a társadalmi és különösen az állami élet változó formáiban kifejeződik." Hille még központi és territoriális hatóságok irataira tagolta a levéltárat. Az új tagolás a történeti szempontot is érvényesíti: előbb az egész országra vonatkozó levéltárakat tárgyalja a Poroszországhoz való csatlakozást megelőző időből, majd a territoriális és helyi hatóságok levéltárait; ezeket követik az új porosz hatóságok levéltárai, meg a különleges levéltárak és gyűjtemények, majd a birodalmi, illetve szövetségi levéltárak 1871 óta, végül az országos hatóságok 1945 óta. A kötet végén konkordancia-jegyzék közli a régi állagok jelzetét, s a megfelelő új jelzeteket. A levéltár történetének kidolgozása általában meg szokta előzni aa áttekintés elkészítését. Az új alsószászországi levéltári Igazgatóság közleményeinek első füzete a wolfenbütteli állami levéltár történetének feldolgozását tartalmazza.

7 A munkát 1939-ben kezdték el, abból a célból, hogy a levéltár saját irattárának a tartalmát feltárva, alapot nyerjenek az áttekintés készítéséhez és bizonyos állagok 18. századból eredő, elhelyezésükre vonatkozó jelzetére magyarázatot kapjanak. Figyelemreméltó, hogy a levéltár 1590 óta ugyanabban az elhelyezésben van, most épül az új levéltári épület. Az eredetileg házi használatra készült levéltártörténetet átldolgozva, rövidített formában adták közre. A bajor levéltári leltárak nyomtatott sorozata csak a legutóbbi években indult meg, e sorozat első füzete a neuburgi állami levéltár áttekintését tartalmazza.

8 Ennek a levéltárnak a gyűjtőterülete, a sváb kormányzati kerület, csak 1806-ban jött létre, rendkívül sokféle egykori territórium összevonásából, benne különböző egyházig és világi hatóságok és uradalmak határai keresztezik egymást. A bevezető tanulmány vázlatos képet rajzol arról, hogyan fejlődött a régi sváb hercegség területe igazgatási szempontból a mai kormányzati kerület szervezeti formáinak a kezdetéig. Maga az állagok áttekintése a proveniencia elvén épül: előbb a világi, majd az egyházi territóriumok hatóságainak levéltárát ismerteti, a központi hatóságoktól egészen a községek, illetve családok és kolostorok levéltáraiig. Ez a felosztás azonban nem egészen következetesen jut érvényre, így pl. a pfalzneuburgi territóriumnál előbb néhány proveniencia szerinti egység kizárólag köteteket tartalmaz, majd ezeket egy „jegyzőköny3 R. Rauh: Systematische Übersicht über die Bestände des Fürstl. v. Waldburg-Zeil'schen Gesamtarchivs in Schloss Zeil vor 1806 (1850): Archiv Kisslegg und Archiv Ratzenried. Württembergischa Archivinventare 24. Stuttgart 1955. XII, 250 p. i Übersicht über die Bestände des Schleswig-Holsteinisehen Landesarchivs in Schleswig. Bestandsübersicht schleswig-holsteinischer Archive Heit 1. Schleswig 1953. 5 G. Hille: Übersicht über die Bestände des k. Staatsarchivs zu Schleswig. Mitteüungen der k. preussischen Archivverwaltung Heft 4. Leipzig 1900. s P. Richter: Die Entwicklung des Kieler Staatsarchivs und seine Bestände. Korrespondenzblatt des Gesamtvereins der deutschen Geschitchts- und Altertumsvereine. 74. évf. 1926, 251—264. hasáb. 7 H, Kleinau: Geschichte des Niedersächsischen Staatsarchivs in Wolfenbüttel, Veröffentlichungen der niedersächsischen Archiwerwaltung Heft 1. Göttingen 1954.