Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - FORRÁSKÖZLÉS - Purjesz István: A török hódoltság Pest megyében a XVII. század második felében : Pest megye 1688. évi vizsgálati jegyzőkönyve a török ellen / 173–200. o.

A török hódoltság Pest megyében 185 S most végre beszéljen maga a forrás: Anno 1668 die ultima me"nsis Április in praesidio Fülekiensi et comitatu Neogradiensi. Az mi kegyelmes Császár és koronás Király Urunk ö Fölsége parancsolatjábúl, mi ifjabbik Vathay Pál, Egry Márton, Kandó János és Barssy János, Pest, Pilis és Solt vármegyéknek szolgabírái, mellettünk levő böcsületes esküdtekkel, nemzetes és vitézlő öregbik Watthai Pál, Michalek Miklós, Tassy Mihály és Nagi János uraimékkal az nemes Pest, Pilis és Solt vármegyék exmissiojábúl, ültünk le generalis inquisitionak peragálására az élőnkben adott deeoutrumnak continentiája szerént, mely ekképpen következik: De eo utrum. 1. Tudod-é Tanú, hogy Pest, Pilis és Solt vármegyékben lakozó szegénység ennek előtte soha nem szolgált egyébképpen az töröknek, hanem minden falunak lévén egy bizonyos és meghatároztatott pénzbeli adaja, azt beszolgáltatván, egyébbel nem oneráltatott? 2. Tudod-é azt, hogy már nem csak .azt az régi szokott adót veszi meg az szegénységen, hanem ez elmúlt háborúság avagy Újvárnak elveszése után, immár azon kívül ilyen rettenetes, hallatlan, kimondhatatlan kézbéli munkával és sanyarúsággal terheli az szegénységet, úgymint Szécsénben, Hatvanban és Nógrádban házakat építtetvén az szegénységgel, előszámlálhatatlan munkát tétet vélek: szántat, vettet,

56 majorkodtat? Egyszóval nincs oly munka, az kivel nem onerálná az szegénységet, ki miatt nemhogy az magyar földesuraknak szolgálhatna, de az maga mindennapi falat kenyerét is alig keresheti, szakadatlanul télben, nyárban az török munkáján lévén, mely munka, ha képes volna, hogy limitáltathatnék az elébbeni adajokkal együtt, iszanyodhatnék az keresztény ember belé.

57 3. Tudod-é, hogy meg nem elégedvén az régi adóval és újonta reáj ok vetett munkával, élést is mindenfélét kíván rajtok, úgymint vágó barmot, bárányt, borjút, mézet, vajat és ezeken kívül valamit kigondolhat, nagy bírságok alatt meg is veszi az szegénységen? 4.-Tudod-é, hogy ha valamely ember meg talál halni valamely török jószágában, avagy az hideg miatt, vagy víz miatt, avagy tolvajok miatt el talál veszni, képtelen summa pénzt kíván s elvészen az szegény ember haláláért? 5. Újvárban minemű képtelen és számláihatatlan költségbűi álló szekerezést kell tenni az szegénységnek, vallja meg azt is, úgyhogy circiter 20 hétig is ott tartják az szegény embert szekerestűi, marhástul és sokszor oda is vész, mely szekerezésre 25 melföldnyire

58 is el kell menni az szegény emberinek? És tudja-é azt is, hogy ugyanott Újvárban, az mely épületet tétet az szegény emberrel, az az épület leromolván, egyszersmind háromszázig való keresztény munkás embert ölt meg? 6. Noha azelőtt soha szokásban nem volt, hogy búzabul és másféle gabonábúl dézsmát adjon az töröknek az szegénység, de abban is oly hamisságot követ el némely szpája,

59 meg nem elégedvén azzal, az mit Isten ád dézsmábúl, ha az nekik nem tetszik, rajta hagyják az szegény emberen és az mi abbúl a dézsmábúl lenne, kétannyit s többet is kívánnak rajtok? 7. Tudod-é, hogy már az szegény ember adajában egyébféle pénzt nem vészen el aranynál s tallérnál, melyre az szegény ember nagy nehezen teszen szert, annyira, hogy aranyra két garast, tallérra pedig négy garast kell adni, mely is nagy iga az szegény emberen, szűk lévén az országban az olyatén pénz? 8. Hogy az nemességet is sokképpen háborgatja, ha valamely pusztátúl, malomtúl megadózik is, abban meg nem tartják, ha különben nem lehet, reá fogván, hogy más töröknek adta, azzal veri fel az adót és úgy bontogatják az magok hitlevelét? se A kéziratban tollhiba folytan: vettek. 57 A szöveg ilyen formában kevéssé érthető; értelme azonban a latin nyelvű deutrummal való Összevetésből kiderül: ott a „limitáltathatriék" kifejezésnek a ,,si • .. aestimari possent" feiel meg, tehát a szövegíró a limitálni igét .felbecsülni, összeszámolni' értelemben használta. 58 „mérföldnyire". 5» Szpáhi.