Levéltári Közlemények, 28. (1958)
Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Sashegyi Oszkár: Levéltári leltárak / 3–34. o.
18 Sashegyi Oszkár levéltárak szétszakítását is. Miután az újabb iratgyarapodásoknak a régi repösitúrákba való belegyömöszölése végül is azzal az eredménnyel járt» hogy lehetetlenné vált az iratok újbóli kikeresése, a berlini titkos állami levéltár 1881. évi szabályzata a rendezési munkák számára a provenienciaelv (helyesebben: regisztratúra-elv) követésót írta elő. 33 * A gyakorlati szükségességből megszületett levéltári rendezési és leltározási elvnek a holland levéltárosok adtak elméleti (megalapozást. A holland levéltári felifogás, aminek klasszikus megfogalmazását a handleiding" 34 adja, éles határvonalat húz leltárak és segédeszközök közé. Míg az utóbbiak a levéltár használatát vannak hivatva megkönnyíteni, az előbbinek nem az a rendeltetése, hogy .minden egyes, a levéltárban találifciató irat tartalmáról adjon áttekintést, hanem csupán az, hogy útmutatóul szoln gáljon a levéltárban való eligazodáshoz, hogy a levéltár tartalmáról adjon áttekintést. A leltári egységek a „Handleiding" szerint az egyes kötetek, dossier-ik vagy aktacsomók. Ezek azonban mást jelentenek, mint a francia dossier-k és dobozok, s ennek megfelelően leltározásuk is másképpen történik. Míg a francia leltárak dossier-it a leltározó állítja össze, a dobozok tartalmát az ő rendező munkája alakítja ki, a „Handleiding" dossier és aktacsomó alatt kizárólag olyan levéltári egységeket ért, amelyek a levéltárat létrehozó szerv működése idején keletkeztek, s ezek közül is csupán azokat, amelyek egy tárgyra vonatkoznak. Már akkor, ha valamely alaki szempontból egyesített iratokról (pl. beadványok) van szó, a holland kézikönyv szerint nem beszélhetünk dossier-ról vagy csomóról, hanem csak iratsorozatról. A kötet kifejezést is szűkebb értelemben használja, nem ért alatta jegyzőkönyveket vagy lajstromokat, hanem csak egybekötött vagy fűzött iratok összességét. A levéltári anyagnak ebből a szemléletéből ered a leltározás fő szabálya: ahhoz, hogy a leltározó az egyes kötetek, dossier-k vagy csomók tartalmát leírhassa, meghatározhassa, ismernie kell azt a gondolatot, amely ezeknek az egységeknek a létrehozásában érvényesült. Ezt általában könynyű felismerni, néha azonban alapos kritikai-genetikai vizsgálat derítheti csak 'ki a levéltári egység provenienciáját, A francia felfogással szemben tehát a holland törekvés az eredeti regisztratúra-rend megőrzésére vagy rekonstrukciójára irányul s ennek megfelelően a holland típusú leltár a dokumentációt más módon kívánja szolgálni, mint a francia. A ^Handleiding" előírja, hogy az alaki tartalmuk szerint egyesített iratok leltározásánál elég ezt a formális tartalmat megadni (pl. a tanácshoz érkezett levelek 1583—1794, 81 csomó), a dossier-kkal ellentétben, amelyeknek materiális tartalmát a leltár meg kell, hogy jelölje. A sorozatokat — a hollandok szerint — éppen azért alkotják, hogy a korábban egyenként vagy dossier-kben őrzött iratokat egy egésszé egyesítsék, így növeljék az irattár áttekinthetőségét. 33 Brenneke i. m. 67. 1. 34 S. Müller, J. A. Feith, R. Fruin: Handleiding voor het Ordnen en Beschrijven van Archieven, ontworpen in opdracht van de Vereeniging van Archivarissen in» Kederland. Groningen 1898.
