Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány, 1848–1849 / 103–128. o.

126 Lakatos Ernő zetek is kiemelték a tisztviselők személyes felelősségét. A fejlődés irányvonalai a kollegiális ügyintézés kiküszöbölésére vezettek, de ezek az irányvonalak csak elszórtan és elmosódottan mutatkoztak meg. Meg kell emlékeznünk azonban az igazságszolgáltatás szervezetében 1848-cal kezdődő változásokról. Az 1848-i törvények (különösen az igazságszolgáltatás terén szaporították meg a megye teendőit: Ez általánosságban létszámszaporítást eredményezett a bírói szervezetben. A szolgabírói tisztségek számának növelését már az előbbiek során ismertettük. Pest megye 1848. évi május 8-i választmányi gyűlésén a megyei törvényszéken külön főjegyzői és aljegyzői állást szervezett. Az ügyészi tisztség feladatai is rendkívül megiszaparodtiak, különösein a vérhataloimmal bíró uradalmak börtönében lévő rabok átvételével, ezért a megye négy fővel emelte az ügyészség személyzetét. A megye nagy terjedelme miatt három állandó törvényszéket szervezett a bizottmány és pedig a központi megyei törvényszéket Pesten, illetékességi körét a pilisi, váci és pesti járásban állapítva meg; továbbra egyet Keesekeméten a kecskeméti járás és egyet Kalocsán a solti járás részére állítottak fel. Egyben a bírákat állandó helybenlakásra kötelezték. Pest megye a bírói állások betöltésére pályázatot hirdetett, de addig is ideiglenesen betöltötte a bírói állásokat.

94 A megyei bíráskodás jelentős átszervezését végeredményben a földesúri bíráskodás megszüntetése okozta. A megyék a XI. tv. végrehajtására szervezitek meg kerületi bíróságaikat. Pest megye június 20-i választmányi gyűlésen intézkedett az 1848.. XI. tv. végrehajtásáról. Mivel a földesúri törvényhatóság mind büntető,, mind polgári tekintetben mégszűnt, az eddig a földesúri hatósággal intézett ügyek intézésére Pest megye összesen 8 kerületi törvényszéket mint első bíróságot állított fel. A törvény szövegével ellentétben az első bíróságok felebbviteli hatóságát a központi törvényszékben állapította meg. A 8 kerületi törvényszék illetékessége vagy egy járás teljes területére vagy egynek csak a felére terjed ki. Pl. a váci járás a gödöllői törvényszékhez, a pesti járás az ócsaihoz tartozott, a pilisi járás a ráckevei sziget kivételével az óbudai, a Szigetség a ráckevei ker, törvényszékhez tartozott. A solti járás északi része Dunavecséhez, a déli Kalocsához, a kecskeméti járás északi része 23 községgel Nagykátához, déli része Cegléd, Kecskemét városokkal és 27 községgel Nagykőröshöz tartozott. A kerületi törvényszékek mindegyikéhez a választmányi gyűlés 9-—11 bírót választott, akik elnöküket maguk közül választhatták meg. Hatáskörük pedig a XI. t. c. harmadik §-ában megjelölt hatóságokon felül kiterjedt az árva- és községi számadások felülvizsgálására is, sőt a rendezett és első bírósági hatósággal ellátott tanácsok (ilyen 23 volt Pest megyében) ítéleteit is mint fellebbviteli bíróságok megvizsgálhatták. különben a fellebbezési fórumuk, mint már említettem, a megye központi törvényszéke volt. Ugyanúgy Tolna megye a megszüntetett úri hatóság Bp. 2. sz. Áll. Lvt. Pest m. Lvt. Közgy. jkv. 1848. május 9. — 3276. sz