Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány, 1848–1849 / 103–128. o.

Az első megyebizottmány 12T helyébe kerületi törvényszéket állított Szekszárdon, Földváron, Hőgyészen, Ozorán és Bonyhádon, négy számvevői és ugyanannyi szolgabírói és esküdti hivatal egyidejű megszervezésével. Csődügyekben csupán a szekszárdi bíráskodik, a bonyhádi pedig csak polgári és számvevői ügyekben. Az árvaügyekben külön bizottságot küldtek ki.

95 Míg Tolnában járásonkmt szervezték a kerületi bíróságokát, addig Bács megyében olyan helyeken állították fel azokat, ahol eddig uradalmi börtönök voltak. Ügy mint Apatinban, Baján, Bácsban, Kulán és Becsén. A határozat ezentúl a rabok 6 hónapnál kisebb börtönbüntetéseiket a kerületi, a hosszabbakat a központi börtönben töltik le. A Zomborban felállított központi törvényszék mind a kerületi törvényszékek, mind a rendezett községek első bírósági tanácsainak fellebbviteli hatósága lett.

96 Gömör megye Rozsnyón és Rimaszombaton állandó törvényszéket alapított a gyorsabb igazságszolgáltatás érdekében.

97 Trencsén megye a földesúri hatóság megszüntetése érdekében két törvényszéket szervezett, egyet Trencsénben és egyet Bittse mezővárosban a büntető és szóbeli ügyek megítélése végett.

98 A kerületi törvényszékek alapítása nem történt meg minden megyében. A törvény (1848. XI. tv. 3. §) csak lehetőséget biztosított a megyéknek: „a megyék a szükséghez képest több törvényszélket, mint első (bíróságokat alakíthatnak". A Borsod megyei választmány ezt úgy értelmezte, hogy a törvényszéki tanácsokat egy ötödikkel szaporította meg.

99 A sommás szóbeli és mezőrendőrségi perek a szolgabírák bírósága alá kerültek. A közgyűlés a szolgabírák létszámának szaporítása helyett inkább az esküdt hatáskörét növelte és megengedte, hogy 30 Ft-ig egyedül is bíráskodhassék szolgabírói kiküldés mellett. A bírói és árvaszámadások felülvizsgálata megnövelte a megyei számvevőség munkáját is. Borsod megye teljesen újjászervezte számvevőszékét. Számvevőszéke 1 elnökből és 4 ülnökből (számvevőből) állt, továbbá ülésein résztvesz 1 jegyző, 1 tiszti ügyész és valamelyik szolgabíró az esküdt társával Az elnököt és a 4 ülnököt a bizottmányi ülés választotta. Megállapították, a számvevőszék határozatképességét is. Az elnöknek és legalább 2 ülnöknek kellett jelen lennie a jegyzőn és ügyészen kívül. A tagok huzamos együtt üléseik miatt díjazást kapnak éppúgy mint a törvényszék tagjai. A fő számvevő mellé számvevőt rendeltek."* A számvevőségek szervezése vagy a számvevők szaporítása szükséges és országosan általános jelenség volt. A fenti szórványos adatok a 48-as közigazgatás képének a jellemzésére szolgálnak. Az 1848-i törvények végrehajtására az illetékes minisztériumok (belügy, igazsáigügy) részletes végrehajtási utasításokat és általános szabályokat nem dolgoztak ki. Ennek következtében minden megye önállóan, saját hagyományai szerint hajtotta végre az új törvényeket a régi szervezet épségben tartása mellett. A megyék csak elvétve kísérle95 Pesti Hírlap 1848. V. 17. 447. 1. 90 Pesti Hírlap 1848. V. 20. 458. 1. 97 Pesti Hírlap 1848. V. 26. 98 Pesti Hírlap 1848. V. 28. 489. 1. 99 O. L. Kanc. ein. 1860. — 292. sz. 100 O. L. Kanc. ein. 1860. — 292. sz.