Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány, 1848–1849 / 103–128. o.

120 Lakatos Ernő elmenekült.

65 Aránylag kevés megye tisztjei menekültek el. Még Pestmegye tásztáikiara is egy-két személytől eltekintve helyén maradt és szolgálatot vállalt. Ilyen jelenségek megakadályozására az Országos Honvédelmi Bizottmány nevében Kossuth kiáltványt intézett az ország törvényhatóságaihaz a megszálló csapatokkal szemben tanúsítandó magatartásról. Ebben felszólítja a megyéket, ha székhelyüket az ellenség megszállja, kötelesek azt biztosabb helyre áttenni, ha kell vándorolni faluról falura, míg csak egy szabad hely van a megyében ... s ha az is elfoglaltatnék, át kell költöznie a közigazgatással ideiglenesen a szomszéd törvényhatóságba, — mert az ellenség csak földet foglal el, a hatóságnak fenn kell maradnia".

66 Kossuth kiáltványa akkor érkezett meg

; amikor a megyék legnagyobb része már császári megszállás alatt volt, másrészt a székhely áthelyezése a megszállt megyékben csak honvédcsapatok fedezete alatt lett volna lehetséges. A dunántúli és felvidéki megyék rendre meghódoltak, csupán Esztergom bizottmánya húzódott Komárom várába és ott folytatta működését.

67 Heves megye bizottmánya is tisztikarával együtt változtatta meg székhelyét a megyén belül. Az osztrák előnyomulás idejében Egerből Tiszafüredre vonult és itt ülésezett. Ezek azonban kivételes esetek voltak. A honvédseregek tavaszi előnyomulása után ismét gyökeresen változott a helyzet. A hódolt tisztikarok természetesen nem maradhattak a helyükön. Újjászervezésük a különleges hatalommal felruházott kormánybiztosok feladata lett. Pest megye újjászervezésére maga Kossuth mint a honvédelmi bizottmány elnöke adta meg a megfelelő utasításokat. Kossuth megrovó szavakkal függesztette fel a megye bizottmányának és volt tisztikarának minden hatóságát és megbízatását. Batta Sámuelt kormánybiztossá nevezte ki a megye élére és utasította őt, hogy létesítsen új bizottmányt, azt hívja össze és alkosson új tisztikart, a kinevezendőket és megválasztandókat iktassa be, a hadiadót hajtsa be, a házi adót vesse ki, gondoskodjék az újoncok kiállításáról, szállítson élelmet a honvédségnek és szervezzen néhány száz főből álló védsereget, szükség esetén pedig parancsoljon népfelkelést.

68 Ezzel az utasítással dióhéjban megkaptuk a kormánybiztosi hatáskört: e5 Andics i. m. II. 287. 1. 66 Kossuthnak a törvényhatóságokhoz intézett kiáltványát kiadta Barta Istváni. m. IV. k. II. rész 208. 1. A kiáltvány kelte: 1849. január 24. Heves megye székhelyének áthelyezését Orosz Ernő írta meg Heves megye történetében. Megjelent Borovszky:Magyarország vármegyéi c. sorozatban Bp. 1909—615. 1. 67 Andrássy alispán és a tisztikar egy része a császáriak bevonulása után meghódolt (1849. jan. 15.), de a meg nem szállt párkányi járás lakossága a hódolt alispán: rendelkezéseit nem teljesítette (ott még nemzetőrség is volt). A járás lakói Köbölkúton gyűlést tartottak, majd jan. 28-án a császáriak elvonulása után a bizottmány is összeült Esztergomban és itt a Honvédelmi Bizottmány rendelkezéseit is kihirdették. A császári csapatok újbóli visszatérésének a hírére a bizottmány és a tisztikarKomárom várába húzódott, ahol 1849. febr. 7-én gyűlést is tartott. Komárom felszabadulása után április 22-én a tisztikar és bizottmány visszatért Esztergomba. m Az 1849. ápr. 9-én Gödöllőn kiadott honvédelmi bizottmány! elnöki rendelet kárhoztatja a megyét, hogy székhelye áttételével elmulasztotta a megye erkölcsi személyességét, tőrvényhatóságát megmenteni, hanem az első felhívásra meghódolt és, a községeket is arra kényszerítette, sőt az ellenség számára az újonckiállítást is megkísérelte. Közlöny 1849. IV. 22. 86. sz. Megjelent Barta István i. m. IV. k. II. rész. 850—«54. 1.