Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány, 1848–1849 / 103–128. o.

116 Lakatos Ernő a fősúlyt s ezekből a nép képviselői úgyszólván teljesen kiszorultak.

40 Ilyen összetétellel, ilyen társadalmi alappal indult meg a bizottmány működése, a szabadságharc eseményei azonban nemcsak hatáskörére, működésére, hanem többé-kevésbé összetételére, társadalmi alapjára is jelentős hatással voltak. Ezeket a változásokat azonban működésével kapcsolatban fogjuk ismertetni. * A megyebizottmány hatáskörét a régi nemesi közgyűléstől örökölte. A törvény szerint „mindazon hatóságot fogja ideiglenesen gyakorolni, mely törvény és alkotmány szerint a megyei közgyűléseket minden tekintetben megilleti". A változott viszonyoknál fogva azonban több tekintetben módosult hatásköre. A megye autonómiája lényeges csorbulást 1848-ban nem szenvedett. Bár az 1848. évi XVII. tv. felfüggeszti a tisztújítás jogát, s a megüresedett tiszti állásokba való behelyettesítést — amit eddig a főispán egyedül gyakorolt,

41 ezután a főispánnak a bizottmánnyal egyetértően kell gyakorolnia. A gyakorlatban azonban annyi tiszti állás üresedett meg, több helyen — mint később látni fogjuk —, lemondásra kényszerítették az egész tisztikart, — hogy azoknak betöltése valóságos tisztújítással ért fel. A forradalmi gyakorlat itt nyilvánvalóan mellőzte a törvényt. A bizottmány — miként a nemesi megye — rendelkezett hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben a megyei tisztikarral. A megváltozott viszonyoknál fogva különösen nagy jelentőségűvé vált hivatal- és bíróságszervező tevékenysége. A megye politikai tekintetben elvesztette követek küldésének és visszahívásának jogát és utasításokat sem adhatott már azoknak. A központi választmány révén azonban a képviselőválasztás lebonyolításában volt szerepe. Megmaradt az a joga, hogy országos kérdéseket a bizottmány ülésein megvitathatott és azokban felírhatott az országgyűléshez. Bíráskodási tekintetben változatlan maradt a hatásköre, továbbra is választotta, szervezte bíróságait, amelyeknek teendői a földesúri bíráskodás megszűntével jelentősen megszaporodtak.

42 A polgári ügyekben a sommás perekre nézve, ahol első bírósági hatóságú tanácsok nincsenek, a szolgabírákra hárul az igazságszolgáltatás, büntető és rendes folyamatú polgári perekre nézve pedig a megyei törvényszék lesz az illetékes. (1848, évi IX. te.) Az összesítési és elkülönözési pereket a X. te. az alispáni bíróság elé utalja, ugyanennek kell végrehajtania ugyanezekben az ügyekben a királyi vagy báni tábla ítéleteit. Intézkedik a törvény a fellebbvitel kérdésében is. Az első bírósági hatósággal ellátott rendezett tanács előtt megkezdett perek, amelyek fellebbvitel során eddig az úriszék elé kerültek, ezentúl közvetlenül a megye-törvényszék elé vihetők. Azon helységek számára, amelyek első bírósági hatóságú tanáccsal ellátva nincsenek, a megyéknek törvényszékeket kell szervezniök. A vérhatalommal felruházott uradalmaknak a volt úriszéki épületeket (tömlöcöket) ideiglenesen át kell engedniük a megyéknek. (XI. te.) A földesúri törvényhatóság megszüntetése következtében a megye bírósági teendői lényegesen növekedtek. 40 Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848— 49-ben. Bp. 1952. II. k. 273. 1. 41 Ezt a megállapítást Révész László készülő tanulmányából idézem. 42 Az 1848 előtti igazságszolgáltatás rendi bíráskodás volt. A nemes ember elsőfokú bírósága a megyei törvényszék, a sedria, a jobbágyé az úriszék, a mezővárosi polgáré a városi törvényszék, amennyiben az első bírósági hatóságú tanáccsal volt ellátva. Az úriszék hatásköre kiterjedt a földesúr valamennyi jobbágyára, tehát nem egy községhez, vagy járáshoz volt kötve, hanem adott esetben egy területileg összefüggő uradalom összes községeire. Az úriszéken résztvett a területileg illetékes szolgabíró esküdtjével és a földesúr, illetőleg meghatalmazottja. Mind az úriszék, mind a mezővárosi törvényszék feljebbviteli bírósága a megyei törvényszék, amely az alispán elnöklete alatt és több-kevesebb táblabíró részvételével ítélkezett.