Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány, 1848–1849 / 103–128. o.

110 Lakatos Ernő gyűlésre előzetes kisgyűlési és választmányi megállapodás nyomán minden város négy és minden helység két képviselőt küldött.

18 Krassó megyétől eltekintve nincs adatunk arra, hogy a nép közvetlenül részt vett volna az első közgyűlési képviselők választásában. A községek és mezővárosok küldötteit rendszerint a tanács vagy elöljáróság választotta, Ráckeve város tanácsa három képviselőt jelölt, majd a szószólók kérésére a hatvanasok közül imég kettőt jelölt ki s aizt is közölte, hogy a kijelölteken kívül bárki elmehet a közgyűlésre.

19 Szentendrén a városi tanács az egyik tanácsnokot és két jegyzőt bízta meg a városi polgárság képviseletével.

20 A legtöbb megye az első (közgyűlésre elküldendő községi képviselők számát nem kötötte meghatározott számhoz. így előfordult aztán, hogy ugyanazon vármegye különböző községei különféleképpen értelmezték a képviselőküldési jogot: az egyik több, a másik kevesebb képviselőt küldött, teljesen függetlenül a lakosság számától. A kisebb községek 2—3, a nagyobbak 6— 10 képviselőt is küldtek. Az első közgyűlésen a községeket rendszerint bíráik, jegyzőik és papjaik képviselték, de szép számmal találunk a küldöttek közt gazdákat és néhol vidéki mesterembereket is.

21 Az első közgyűlés közönsége többszáz, néhol ezer főre rúgott. Ha egyes megyék a községek képviseletét — a volt jobbágyok képviseletét — korlátozták is, a nemességét annál kevésbé. A vegyes összetételű közgyűlés, amelyet a nézők száma több ezres tömeggé emelt általában — Nagykákinda kivételével, ahol véres zavargások törtek ki — nyugodtan teljesítette a törvény és (miniisizrtérium által reábízott feladatokat. Országosan nézve a közgyűléseknek népi és nemesi eredetű elemei egymást nagy általánosságban paralizálták. Egyes megyékben a közgyűlésnek népi többsége, másutt nemesi többsége volt. Vizsgáljuk meg, hogy a bizottmány megválasztásánál mennyire érvényesült a nem nemes osztály súlya és befolyása? Mit is jelentett a valóságban a megyék kormányzásában a népképviseleti elv? Az első polgári megyei közgyűlésnek, amelyet később ősgyűlésnek neveztek, az említett miniszteri végrehajtási utasítás szerint négy feladatot kellett megoldania, amelyből csak az utolsó vonatkozott a megyebizottmányra. 1. A közgyűlésen először is szabályszerűen ki kellett hirdetni az új törvényeket és a népnek közérthetően megmagyarázni. 2. Meg kellett állapítania a megye országgyűlési képviselői választókerületeit és az erre vonatkozó határozatokat a belügyminiszterhez felterjeszteni. 3. Majd a közgyűlésnek meg kellett választania a „választási ügy vezérletére" a középponti választmányt. A belügyminiszteri utasítás megkívánta, hogy a választmányban minden választókerületből legyenek tagok, s különösen a községek elöljáróit javasolta, akik ki voltaik rekesztve az eddigi választásokból. 10 Jelenkor, 1848. V. 30. 265. 1. 19 Bp. 2. sz. Áll. Lvt. Ráckeve tan. ül. jkv. 1848. ápr. 26. — 193. sz. 20 Bp. 2. sz. Áll. Lvt. Szentendre tan.'ül. jkv. 1848. ápr. 29. — 396. sz. 21 O. L. Kanc. ein. 1861 — 292. Borsod megye 1848. május 1-i alakuló közgyűlése, továbbá Fejér megye 1848. május 1-i alakuló közgyűlése, az utóbbit a Székesfehérvári Állami Levéltárból idézem. Kgy. jkv. 1848.