Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány, 1848–1849 / 103–128. o.

Az első megyebizottmány 111 4. S végül gondoskodnia kellett a közgyűlésnek a megyei bizottmány megválasztásáról. A törvény a bizottmányok számára és összetételére vo­natkozólag csak általánosságokat mondott, a belügyminiszteri utasítás sem mélyedt a részletekbe: A bizottmány tagjainak száma a megye terjedel­métől és népességétől függ, tagjait polgári állapotukra való tekintet nél­kül kell megválasztani minden osztályból „mert valódi képviselet csak az, melyben egy érdek sem mariad képviselet, mégpedig aránylagos képviselet nélkül". 22 A felsorolt négy feladat közül a két utolsó, — amely testületek vá­lasztásáról szól — komoly fontossággal bír tárgyalásunk számára. A középponti! választmány a megyei közgyűlés választotta Önálló szerv, közvetlenül a belügyminiszterrel érintkezik. Feladata a jelen (vá­lasztási) törvény végrehajtása s általában a választási ügynek minden ága­zataiban való kezelése. (Részletesen lásd az 1848. V. te. 6—51, §-ai hatá­rozzák meg hatáskörét). Mivel a középponti választmány megválasztásánál ugyanazok a szempontok érvényesültek, mint a bizottmány megalkotásánál, részletesebb tárgyalásukra nem térünk ki. Az ősgyűlésnek legfőbb feladata a megye joghatóságát gyakorló ön­kormányzati testületnek, a megyebizottmánynak (néhol következetesen megyei választmánynak mondták) a megválasztása volt. A nagy nap punc­tum saMense, ímert ezen fordul meg a nagy kérdés, hogy a nem nemes osz­tály mennyire tudja törvényben biztosított jogait érvényesíteni. A volt nemesi tisztikar működését láttuk fentebb a gyűlés megszer­vezésénél, nézzük meg hogyan történt meg annak levezetése és végül mi­lyen eredményt hozott a bizottmány tagjai számszerű és társadalmi Össze­tételére vonatkozóan. A levéltári források (a közgyűlési jegyzőkönyvek) a bizottmány vá­lasztásáról csak az eredményt közlik. Szórványos adatok találhatók a kora­beli sajtóban a közgyűlés megszervezését és levezetését illetően. A köz­gyűlés előtti napon Zemplén megyében a főispán elnöklete alatt szűkebb tanácskozást tartottak, összeállították a megválasztandó bizottmányi tagok névsorát. S noha az egykori sajtótudósító véleménye szerint „kellő figyelem fordíttatott az egyenlőség és testvériség igéje megtestesítésére", nem tart­juk valószínűnek, hogy ilyen előkészítés során komoly veszély fenyegette volna a nemesség túlsúlyát. Ha még hozzátesszük azt, hogy a bizottmány tagjai „kineveztettek" a másnapi közgyűlésen, a népi elemeknek vajmi ke­vés beleszólásuk lehetett a zempléni bizottmány megalkotásába. 23 Bács megyében hasonlóképp történt a bizottmány választása. A köz­gyűlést megelőző nap az alispánnál értekezlet volt a megválasztandó bizott­mányt illetően. De nem érdektelen magának a választásnak lefolyása sem. „Piukovics Ágoston (alispán) ... a kedélyeket finom tapintattal irányozá mindazok megválasztására, kiknek a mindennemű érdekek képviseltetése tekintetéből a bizottmányban kell lenniök. Az ajánlottak névsora felolva­sásakor hangzott a dörgő jó lesz, helyes, maradjon, s így csakhamar vége 22 Bp. 2. sz. Ali. Lvt. Pest m. Lvt. Közgy. ír. 1848. —1. köt —2912. 23 Jelenkor 1848. V. 30. 265. 1. Zemplén 1848. május 10-én tartotta legelső nép­képviseleti közgyűlését.

Next

/
Thumbnails
Contents