Levéltári Közlemények, 28. (1958)
Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány, 1848–1849 / 103–128. o.
Az első megyebizottmány 111 4. S végül gondoskodnia kellett a közgyűlésnek a megyei bizottmány megválasztásáról. A törvény a bizottmányok számára és összetételére vonatkozólag csak általánosságokat mondott, a belügyminiszteri utasítás sem mélyedt a részletekbe: A bizottmány tagjainak száma a megye terjedelmétől és népességétől függ, tagjait polgári állapotukra való tekintet nélkül kell megválasztani minden osztályból „mert valódi képviselet csak az, melyben egy érdek sem mariad képviselet, mégpedig aránylagos képviselet nélkül". 22 A felsorolt négy feladat közül a két utolsó, — amely testületek választásáról szól — komoly fontossággal bír tárgyalásunk számára. A középponti! választmány a megyei közgyűlés választotta Önálló szerv, közvetlenül a belügyminiszterrel érintkezik. Feladata a jelen (választási) törvény végrehajtása s általában a választási ügynek minden ágazataiban való kezelése. (Részletesen lásd az 1848. V. te. 6—51, §-ai határozzák meg hatáskörét). Mivel a középponti választmány megválasztásánál ugyanazok a szempontok érvényesültek, mint a bizottmány megalkotásánál, részletesebb tárgyalásukra nem térünk ki. Az ősgyűlésnek legfőbb feladata a megye joghatóságát gyakorló önkormányzati testületnek, a megyebizottmánynak (néhol következetesen megyei választmánynak mondták) a megválasztása volt. A nagy nap punctum saMense, ímert ezen fordul meg a nagy kérdés, hogy a nem nemes osztály mennyire tudja törvényben biztosított jogait érvényesíteni. A volt nemesi tisztikar működését láttuk fentebb a gyűlés megszervezésénél, nézzük meg hogyan történt meg annak levezetése és végül milyen eredményt hozott a bizottmány tagjai számszerű és társadalmi Összetételére vonatkozóan. A levéltári források (a közgyűlési jegyzőkönyvek) a bizottmány választásáról csak az eredményt közlik. Szórványos adatok találhatók a korabeli sajtóban a közgyűlés megszervezését és levezetését illetően. A közgyűlés előtti napon Zemplén megyében a főispán elnöklete alatt szűkebb tanácskozást tartottak, összeállították a megválasztandó bizottmányi tagok névsorát. S noha az egykori sajtótudósító véleménye szerint „kellő figyelem fordíttatott az egyenlőség és testvériség igéje megtestesítésére", nem tartjuk valószínűnek, hogy ilyen előkészítés során komoly veszély fenyegette volna a nemesség túlsúlyát. Ha még hozzátesszük azt, hogy a bizottmány tagjai „kineveztettek" a másnapi közgyűlésen, a népi elemeknek vajmi kevés beleszólásuk lehetett a zempléni bizottmány megalkotásába. 23 Bács megyében hasonlóképp történt a bizottmány választása. A közgyűlést megelőző nap az alispánnál értekezlet volt a megválasztandó bizottmányt illetően. De nem érdektelen magának a választásnak lefolyása sem. „Piukovics Ágoston (alispán) ... a kedélyeket finom tapintattal irányozá mindazok megválasztására, kiknek a mindennemű érdekek képviseltetése tekintetéből a bizottmányban kell lenniök. Az ajánlottak névsora felolvasásakor hangzott a dörgő jó lesz, helyes, maradjon, s így csakhamar vége 22 Bp. 2. sz. Ali. Lvt. Pest m. Lvt. Közgy. ír. 1848. —1. köt —2912. 23 Jelenkor 1848. V. 30. 265. 1. Zemplén 1848. május 10-én tartotta legelső népképviseleti közgyűlését.
