Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak II. József korában / 83–102. o.

A vármegyei levéltárak II. József korában 95 Az eddig ismertetett II. József-féle rendeletek, bár céljuk helyes volt, mély elkeseredést és általános ingerültséget keltettek az elsősorban érdekeltek, a vármegyei tisztviselők, főleg a vármegyei főjegyzők között, akiktől a rendeletek, a legcsekélyebb belátás híján, emberfeletti munkát követeltek. 1789. március 6-án azonban a Helytartótanács olyan levéltárügyi királyi parancsot tudatott a vármegyékkel,

59 amely már országos és általános megdöbbenést váltott fei. E királyi parancsot főleg a nemesség tartotta magára nézve rettentő csapásnak, amely már amúgyis napról napra tapasztalhatta II. József intézkedéseinek fő célját: az abszolút monarchiával szembeszállni képes vármegyei rendszer teljes megsemmisítését és a nemesség előjogainak újabb korlátozását. S bár ezen intézkedései már túlmentek a vármegyék levéltárai szabályozásának keretein, egyetlen egységes levéltárpolitikanak lévén alkotórészei, itt kell, hogy tárgyaljuk e lépéseket is. II. József ugyanis a már egyszer felmerült eszméjét, a levéltáraknak az igazságügy rendelkezésével kapcsolatban kerületenként való egyesítését, amelyet azonban akkor (1786) a legfőbb igazságügyi szervek elleneztek, most újabb formáiban akarta keresztülvinni. Elrendelte, hogy valamennyi káptalani és hiteleshelyi levéltár Budára szállíttassék és ott a volt ferencrendiek templomában helyeztessék el. A parancs szerint a szállítási munkálatoknak imég ugyanazon év novemiber 1-én meg kellett kezdődniöik és a jövő, 1790. év október haváig minden hiteleshelyi levéltárnak Budán kellett lennie. A végletekig felizgatott kedélyek, amelyek eddig az alkotmányt, a nemzet nyelvét, a vármegyét, a nemesség szabadságát és előjogait féltették, most már ősi javaikat, äz apáról fiúra szálló családi vagyont is veszélyeztetve látták. E javak biztosítékai addig a családi oklevelek voltak, amelyeket épp ezért több hiteles helyen is elhelyeztek, a fontosabbakat másolatban is, vagy. jegyzékbe is vétették azokat. Most rémületet idézett elő az a gondolat, hogyha egyetlen egy helyre kerülnek ezek az oklevelek és ott valami bajuk támadna, ha csak egy villámcsapás okozta tűzeset keletkeznék is, minden okleveles biztosítékukat elveszítenék az egyes családok. Általános felfogás szerint a központi, tehát ,,Országos" levéltár (General-Archiv; Allgemeines Landes-Ärchiv) felállítása betetőzése lett volna II. József nemesség-ellenes rendszerének. Egymás után jöttek. az aggodalmas felterjesztések a politikai, valamint az egyházi hatóságok és szervek részéről. Felírt Szepes vármegye 1789. augusztus 20-án. Felírt az esztergomi káptalan is 1789. szeptember 9-én a hétszemélyes tábla útján, és megküldte e felterjesztését a Helytartótanácsnak is, amely október 2-án terjesztette fel legfelsőbb helyre. Az egri káptalan 1789. október 1-én írt fel; a felterjesztést azonban a Helytartótanács, amely maga is teljes mértékben helytelenítette a király tervét és annak elhalasztását javasolta, egyelőre visszatartotta, mert meg akarta várni, mit szól majd II. József zésével a vármegyék főjegyzői voltak megbízva.) ZVL. Protocollum 1789 (No 71): 1178. sz. 59 8602/1789. sz. rendelet: OL HTT—PC, 789. fons 124. 4