Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak II. József korában / 83–102. o.

94 Föglein Antal az iratok szétválasztásával. A hétszemélyes tábla sürgetett, a Helytartótanács pedig újabb és újabb segéderőik alkalmazására hívta fel a vármegyéket. De a vármegyéknél ekkor már mindinkább nyilvánvalóbb lett a húzás, -halasztás., a passzív ellenállás. Nógrád vármegye úgy halogatta a munkát, hogy a politikai vármegye nem másoltatta le a jegyzőkönyvekből a jogügyi részeket; de az alsófokú bíróság sem, hanem magukat a jegyzőkönyveket kívánta, amibe viszont a politikai vármegye nem ment bele.

55 Vas vármegye elvégezte ugyan a lajstromozást, de a lajstromokat nem adta át az alsófokú bíróságnak, azzal a kifogással, hogy előbb újra le kell azokat másoltatnia.

56 Ugyanígy Baranya vármegye is elkészítette e lajstromokat, legtöbbje imáiig ás megvan a levélitárfoaín; de ez a vármegye sem adta át az alsófokú bíróságnak, dé r

a hétszemélyes táblának sem. Hont varmegye is, 1788-ban, elkészült ugyan a lajstromokkal és át is adta azokat az alsófokú bíróságnak, de megtagadta azok hitelesítését.

57 Ennek következtében állandó volt a szigorú intés, sürgetés, dorgálás, a hétszemélyes tábla és a helytartótanács részéről. A főispánok és a vármegyék részéről viszont állandó volt a panasz a nagy munka miatt és a mentegetődzés, hogy miért nem készültek még el a lajstromozással. Az állandó sürgetés és dorgálás dacára sem sikerült a legtöbb vármegyénél a jogügyi iratok lajstromozását keresztülvinni és a lajstromok másolatait a hétszemélyes tábla részére megszerezni, összesen csak húsz vármegye hajtotta végre a parancsot: Abaúj, Arad, Árva, Esztergom, Gömör, Győr-Mosony (egyesített), Hont, Komárom, Liptó, Pest, Pozsony, Somogy,. Sopron, Szepes, Tolna, Túróc, Ung, Zala, Zemplén és Zólyom. S ahány vármegye, annyiféle volt a kidolgozás is. Egyesek csak egy-egy kötetnyi, esetleg füzetnyi terjedelemben lajstromozták irataikat. Mások nagyobb gonddal és részletesebben, több kötetnyi terjedelemben végezték el e munkát; legtökéletesebben Komárom vármegye, amelynek tisztviselői ötvennyolc folió-füzetben, hat vaskos kötetnyi terjedelemben lajstromozták a vármegye ún. ,,kisebb" vagy „újabb jogügyi levéltárának" iratait, tartalmúik szerint külön-külön a birtok- és peres ügyeket; az ellentmondásokat, tiltakozásokat, betáblázásokat, ügyvéd, és örökvallásokat, árva ügyeket, meg

1intéseket, szerződéseket, stb. időrendben és a hely (birtok)- és személynevek betűrendjében is. E húsz vármegye lajstromai, szám szerint 174 kötetben, annak idején a hétszemélyes táblához küldetvén fel, ma az Országos Levéltár bírósági osztályában őriztetnek.

58 55 Uo. positio 55., 56. 58 Uo. positio 22—24. 57 Uo. positio 20.. 21. 58 II. József különben nemcsak a vármegyei, hanem a városi levéltárakra is különös gondot fordított és megkövetelte a még Mária Terézia idejében, 1769-ben elrendelt általános rendezési utasításnak a városi levéltárakban is fokozottabb mértékben való keresztülvitelét. A vármegyei levéltárakhoz hasonlóan a városiak is a legélénkebb rendezési munkálatok színhelyévé váltak és miként a vármegyéknél, itt is külön segéderőket alkalmaztak, hogy a jegyző helyett a rendezést és lajstromozást végezzék, külön napidíjjal. Zólyom vármegye főispánja 1788. január 10-én adott ki rendeletet Besztercebánya, Zólyom, Breznóbánya és Korpona városok levéltárainak lajstromozásáról s a városoknak időszaki jelentéseket kellett beküldeniük a lajstromozás előhal adásáról. (ZVL. Protocollum 1788 (No 69): 3151., 3839., 3923. sz. Gyurkovich Emil: „Besztercebánya város levéltára LK 1927: 227. 1. (E munkálatok ellenőr-