Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak II. József korában / 83–102. o.

A vármegyei levéltárak II, József korában 87 királyi rendelet szögezte le, hogy a vármegye székhelye az a helység, ahol a vármegyeház s vele a börtön és a levéltár van.

12 E rendelet azonban egyúttal állandó helyhez is kötötte a levéltárat. Megszűnt tehát végre a levéltárak állandó költöztetése, vándorlása egyik városból vagy falubó] a másikba és egyazon, állandó helyhez köttetvén most már a gyűlések tartása is, megszűnt az évszázados szokás is, hogy a főjegyző az iratokat és a jegyzőkönyveket a gyűlésekre menve a kocsiján magával hordta. Igazságügyi terveivel kapcsolatban 1786, január 6-án Pálffy kancellárhoz intézett legfelsőbb kéziratában II. József egy érdekes, de az akkori időben még teljesen keresztülvihetetlen tervet, ti. a levéltárak központosításának a tervét is felvetette,'

13 és erre bekívánta a hétszemélyes és a királyi tábla véleményét is. A két bírósági felső fórum véleménye azonban nem volt kedvező és II. József tervéből neim is lett semmi. Ugyanezen évben Zágráb és a vele abban az időben egyesített szomszédos Szörény vármegye ellen is vizsgálat indult meg a levéltár elhanyagolt állapota miatt. E vármegyékkel szemben azonban II. József elnézőbb volt már, mint Borsoddal szemben és a Helytartótanács előterjesztésére elfogadta a vármegye főjegyzőjének védekezését, aki a túlhalmozott teendőivel mentette ki magát.

14 Kőrös vármegye levéltárában ás bajok voltak. A vármegye vezetősége, okulva a 'borsodi eseten, sehogysem akart neveket említeni, hogy ki okozta a zavart, a rendetlenséget. Balassa Ferenc főispán Maries Lajos alispánra hivatkozott, aki sehogysem tudja elképzelni és megmondani, hogy a folyton váltakozó lajstromozók közül ki bomlasztotta fel az iratok rendjét; de a zavart a most elrendelt segregatdo, a politikai és jogügyi iratok elválasztása is nagy mértékben előidézte.

15 Közben II. József kiadta a rendi alkotmány elleni rendeleteinek legnevezetesebbjét, amellyel megszüntette a vármegyék autonómiáját. „Das Wort Comitat (ist) hinfüro blos als ein zu politischer Verwaltung des Königreichs Hungarn bestimmte Untertheilung desselben zu betrachten".

16 Megváltoztatta a vármegyék belső szervezetét és az ügyek kezelésének és elintézésének módját. A Helytartótanácsnak 1786. június 20-án 26 523. sz. alatt kiadott általános rendelete szerint megszűnnek a köz- és kisgyűlések a vármegyékben; megszűnik a „Nos Universitas" bekezdés a vármegyei kiadmányokon; megszűnik a tisztviselők választása. A politikai ügyek teljesen elváksztandók a bírósági ügyektől,

17 és az .addigi vármegyei tisztviselők csak a politikai (közigazgatási) ügyek elvégzésére alkalmazhatók; a bírósági ügyekkel kapcsolatban, a bíróság megbízásából, csak helyszíni vizsgálatokat végezhetnek; ők az ítélet végrehajtói. Az alispán naplót (diarium) vezet, amelyet minden két hétben a királyi biztosnak 12 Uo. 215—226. l. 13 OL MK—

AG. 1786:169., 6145. sz. 14 Uo. 1786:11803. sz. 15 OL HTT—PC. 1788: fons 12, positio 1. 2. m OL MK—

AG 1786:6146. sz. Közli Marczali H.: Magyarország története II. József korában Bp. (1888) III. k.: 585. 1. 11 „A vármegyének köz-igazgatása Dicső II. József császár által a Polgári és az Igazságot szolgáltató hatalomra felosztatott" — mondja Szirmay A. (Szatmár vm. •esmérete, II. k. 131. LJ