Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Ember Győző: A kétszázéves Országos Levéltár / 3–30. o.

A kétszázéves Országos Levéltár 25 És ez — nem pedig a nemességigazolás, a kutatószolgálat és a többi ún. folyó ügy, bár ezek gátló hatását sem becsülhetjük le — volt a döntő oka annak, hogy az Országos Levéltár történetének polgárikori szakaszában, 1875 és 1945 között, nem tudta a maga munkájában és az egész magyar levéltárügy javára megfelelő mértékben és módon felhasználni azokat a lehetőségeket, amelyek jeles történész gárdája révén adva voltak. Inkább volt bástyája a történettudománynak, mint a levéltárügynek. Amire azt is mondhatja valaki, . hogy a magyar tudomány egyetemes szemszögéből nézve a dolgokat — hasznosabb volt, hogy így volt. Hogy Tagányi Károly többet használt a tudománynak a földközösségről szóló tanulmányával, mint ha 20 kötet levéltár ismertetést írt volna. Lehet. De ez csak másféle értékelés kérdése, ami a tényeken mit sem változtat. És engedjék meg a levéltárosnak, hogy a tényeket a levéltárügy szemszögéből értékelje. ..•••..'•' * Magyarország felszabadítása a Szovjetunió által 1945-ben, a feudális maradványokkal átszőtt kapitalista gazdasági és társadalmi rendszer fokozatos felszámolása, a szocializmust építő népi demokratikus rendszer folyamatos kiépülése az egész magyar levéltárügy és-azon belül az Országos Levéltár fejlődésében is lényeges változást hozott. Míg a fégi országos levéltár a feudális rendi ország jogait volt hivatva biztosítani, az /új Országos Levéltár pedig 1945-ig elsősorban a polgári történetírás igényeit elégítette ki, addig 1945, főleg pedig a fordulat éve, 1948 után az államhatalom új birtokosának, a dolgozó népnek a szolgálata, a szocializmus építésének levéltári eszközökkel történő segítése lett a rendeltetése. Ez volt a változás lényege, ami minden vonatkozásban, a külső szervezetet, a munkafeltételeket, a gyűjtőkört, a belső szervezetet és a munka jellegét egyaránt érintve érvényesült. A külső szervezeti átalakulást, amelynek lényege 1950-ben a központosított állami levéltári szervezet létrejötte volt, fentebb már vázoltam. Ehhez csak annyit kívánok hozzáfűzni, hogy 1956. január 1-ével a Levéltárak Országos Központja a hatósága alá tartozó állami levéltárakkal, köztük az Országos Levéltárral, az Oktatásügyi Minisztérium főhatósága alól a Minisztertanács főhatósága alá került.

39 Lényeges változás következett be, részben már az 1950-i szervezeti átalakulás előtt, a levéltári munka feltételeiben. E téren legdöntőbb kérdés a férőhelynek, a raktáraknak a kérdése. Az Országos Levéltárnak az épületében 12 nagy raktárterem van. Ezek közül 1945 előtt csak 8 volt levéltári célokra korszerűen berendezve. A 8 közül 1 a hadműveletek során 1945-ben teljesen kiégett, a benne levő iratokkal együtt. 1949 után nemcsak a leégett raktár épült teljesen újjá, hanem annak a 4 raktárnak a beállványozása is megtörtént, amely korábban nem volt alkalmas iratok korszerű tárolására. 1945 után épült az Országos Levéltár fotólaboratóriuma, filmtára, iratrestauráló és könyvkötő műhelye, került helyreállí39 1955: 32. tvr.