Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Wellmann Imre: Levéltári terminológiai problémák / 74–95. o.

Levéltári terminológiai problémák 89 könyvekkel, a „levelenkinti" archiváliák. Legcélszerűbb megoldásnak az látszik, ha ,,írás"-nak nevezzük az írott emlékek tágabb körét, ,,irat"-nak (többes számban: „iratok", szükség szerint „iratanyag"), ami ebből levéltári megőrzésre való, s az iratokon belül, az oklevelek, akták és levelek összefoglaló neveként, „iromány"-riak azt, ami nem segédkönyv. 3. Harmadiknak lássunk egy olyan példát, amikor az elnevezés külön problémát már nem jelent, minthogy a fogalom tisztázásából önként adódik — annál nagyobb gondot okoz azonban maga a meghatározás. Hogy a „levéltártan" ^ vagy a „levéltártudomány" kifejezést használjuk-e, attól függ: miben összegezzük a diszciplína tartalmát, önálló tudománynak tekintjük-e, vagy sem? Középponti jelentőségű kérdés ez, mely a levéltári terminológia határainak megvonására, is kihat, de ezen túlmenőleg a levéltár egész munkájának nagyobb rendszerbe illeszkedése, értékelése szempontjából sem közömbös. Futó áttekintés néhány fontosabb irodalmi állásfoglaláson meggyőzhet arról, hogy a kérdés .koránt sincs lezárva. A hazai irodalomban Szabó István a gyakorlati levéltári munka kérdéseit, a levéltártörténetet és levéltárismertetés.t, végül a hivataltörténetet sorolja a levéltártudomány feladatai közé, s utóbbit ezen az alapon, bár nem teljes határozottsággal, a történeti segédtudományok közé iktatja;

19 nem szorul bővebb kifejtésre, hogy mind a feladatfelsorolás, mind pedig — a közöltek alapján — a „tudomány" elnevezés erősen vitatható. Ember Győző levéltártudományról vagy levéltártanról beszél mint a történelmi segédtudományok sorából kiemelkedő, rajtuk túlnövő új külön történelmi tudományágról, mely rendeltetésszerűen a levéltári munka elméleti kérdéseivel foglalkozik. Azt a kérdést, hogy a levéltártan hogyan illeszkedik a történelmi tudományágak rendszerébe, csupán gyakorlati oldaláról, a levéltárosok tudományos feladatainak szemszögéből vizsgálja; s elmélet és gyakorlat egységéből kiindulva, a levéltárak feladatai alapján kívánja a levéltártan. a levéltári irodalom tárgyát meghatározni.

20 Ügy véljük azonban, a levéltártan és a levéltári irodalom tárgyköre nem fedi egymást. Hiszen maga Ember is, amikor a továbbiakban a magyar levéltári irodalom feladatait előszámlálja, a felsorolt hét csoportból — helyesen — nem valamennyit, hanem csak az elsőt azonosítja a levéltár tannal.

21 , Míg a hazai irodalomban a levéltártudomány és a levéltártan megjelölés egyaránt járja, még pedig — mint az utóbbi esetben láttuk — egyező értelemben, a lengyel terminológiai szótár különbséget tesz a kettő, helyesebben archivisztika és levéltártan között. A választóvonal nem egészen világos; úgy látszik, a lengyel szóhasználatban az archivisztika a levéltári munka elvi kérdéseivel, a levéltár tan pedig a levéltárak és irattári rendszerek problémáival foglalkozó diszciplínát jelent. Ezzel szemben Brenneke — Casanova nyomán — a levéltártudomány vagy archivisztika kifejezést átfogó értelemben használja: beleérti egy19 Szabó István: A magyar levéltári irodalom feladatai. Levéltári Közlemények 1936, 8. 1. 20 Ember Győző: A Levéltári Közlemények új feladatai. Levéltári Közlemények 1954, 4. 1. 21 Uo. 10—12. 1.