Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Wellmann Imre: Levéltári terminológiai problémák / 74–95. o.

Wellmann Imre adhatja kezdő levéltárosoknak szakterületük fő kérdéseibe. A proveniencia' és pertinencia fogalmának, fokozatainak tisztázása ugyancsak alapvető problémákban segít elvi állásfoglaláshoz stb. Mindezen felül a rendszeres terminológia, midőn a levéltár elmélet és -gyakorlat főbb fogalmainak lényeges elemeit meghatározásaiba sűríti, az annyira kívánatos levéltári kézikönyv gerincét is készen adja. A levéltári terminológiának a fentiekben vázolt jelentősége tükröződik abban is, hogy a Német Demokratikus Köztársaság levéltárosainak 1954. évi munkaértekezlete a kiküldeni javasolt össznémet bizottság

s elsőrendű feladatát levéltárvédelmi törvény és levéltári terminológia kidolgozásában jelölte meg.

3 A német levéltári szaknyelv kimunkálására kiküldött bizottság előadói tervezete pedig a levéltártudomány első összetevőjén: a levéltárelméleten belül a terminológiának juttatta a legelső helyet.

4 A terminológiai problémák ilyen előtérbe helyezése a levéltárakban, Összevetve ezeket a történeti források egyéb őrzőhelyeivel: könyvtárakkal, múzeumokkal, első pillantásra indokolatlannak látszik. Nyilvánvaló pl., hogy a könyvtártan és a gyakorlati könyvtári munka területén sokkal kisebb szerep jut terminológiai kérdéseknek.

5 Ez a jelenség azonban érthetővé válik, ha számításba vesszük a sajátos vonásokat, melyek irat és könyv, levéltár és könyvtár közé általában éles határt vonnak. A könyv nem szerves, folyamatos működés eredménye, mint az irat, ennélfogva a könyvtártannak nem kell bajlódni a .létrehozó szerv ügyintézésének, iratkezelésének fogalmaival. Nincs meg a könyvek birodalmában a formai jegyeknek és a fajtáknak az a sokfélesége sem, mely levéltári vonatkozásbari az irattant gazdagítja elnevezésekkel és fogalmakkal. Míg az iratok szerves egybetartozás szálán kapcsolódnak adott rendszerbe, a könyvek sorrendjét célszerűségi szempontokhoz szabott tetszőleges szisztéma szabja meg, s így a rendszer problémái és fogalmai a könyvtár életében korántsem foglalnak el központi helyet. De a gyakorlati munka terén is — szemben a könyvekkel — több szakkifejezést hívott életre az a tény, hogy az iratok kutathatósága, kezelése nehezebb, s a felhasználásban az ügyintézés.s a tudomány — döntően a történettudomány — sokban ütköző kívánságai komoly feladatok elé állítják a levéltárost, stb. Egészben véve a levéltárügy kérdéseinek bonyolultsága, a megoldásukhoz fűződő messzebbmenő igény szélességben is, mélységben, is több és súlyosabb problémát vet fel, mint amennyi könyvtári téren adódik, s ennélfogva terminológiai vonatkozásban is nagyobb, messzehatóbb követelményeket támaszt. 3 Archivmitteilungen 1954, 31. 1. 4 Grundzüge einer deutschen Archivterminologie. Referentenentwurf des Ausschusses für deutsche Archivsprache. Bearbeitet von H. O. Meisner und W. Leesch. Archivmitteilungen 1955, a 4. füzet melléklete, 1. 1. (2) pont. 5 Jellemző e tekintetben a „Vocabularium bibliothecarii" (commencé par Henri Lemaitre, revü et augmenté par Anthony Thompson) c. UNESCO-kiadvány (Paris

2 1954), melytől — címéből következtetve — a mi terminológiai munkaközösségünk komoly segítséget várt. Az egyébként hasznos munkát kézbe véve kiderült azonban, hogy valóban puszta szótárról van szó, mely a bizonyos rendszerbe foglalt szakkifejezéseknek csupán angol, francia és német megfelelőit adja párhuzamosan. A 2500 könyvtári kifejezés között akad olyan is, amely levéltári gyakorlatban is előfordul, azonban hiányzik a magyarázat, a fogalommeghatározás, mely az összeállítást terminológiai szempontból használhatóvá tenné.