Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Esze Tamás: A Szepesi Kamara levéltára a Rákóczi-szabadságharc idejében : fejezet a Rákóczi-szabadságharc levéltárügyének történetéből / 48–73. o.

A Szepesi Kamara levéltára 57 tette Kőrösy Györgyöt, Rákóczi komornyikát, arról, hogy „az rationaria actácot" Kassáról a kamarai levéltárból elhozta. ,,Azok kőzett — írja -— Kegyelmed ratioit is találtam és más féle fragmentákot: miképpen exol* válta Kegyelmes Urunk eő Nagyságha szolgáit, rajtárokat és egyéb cselédet." , Kéri számadásaiból kiderült, hogy „sokaknak kétszer is meg fizettek", így „az bécsi árosoknak és sok rend béli uraméknak, úgy szolgáknak", akik bár Rákóczitól járandóságukat megkapták, mégis követelték a Kamarától a Rákóczi-jószágok elfoglalásakor.

31 Hagarától kerültek elő a munkácsi várbeli tüzérség „némely specicatiói" az artilleria 1688. évi, a vár átadásakor meglevő állapotáról, amelyek — a fejedelem tudomása szerint — Munkácsnak a „német kezéhez való esésekor egyéb archívumbeli actákkal Kamara kezéhez kerültek volt".

32 Az első ismert iratkérő folyamodvány Szabolcs vármegyéé. Rákóczi 1705. március 31-én adott rá választ:

33 „Az Nemes Vármegye leveléből értettük bizonyos obligatioriájának az Szepesi Kamara archivumábul való ki adatása iránt tett kívánságát. De mivel még azon archívum nem registráltatott, annak ki adatásában, maga jól tudgya az Nemes Vármegye, mostanában mód nincsen. Hanem rövid időn azon egész acták registratatván, az midőn arra ki küldendő registrator által rendben vetetnek, insinuállya magát előtte az iránt az Nemes Vármegye s egyszersmind ezen resolutiónkat producállya is." $ Talán éppen Szabolcs vármegye kérése figyelmeztette a fejedelmet a kamarai levéltár rendezésének sürgős voltára, mert a válaszadás napján ezt írta Keczer Sándornak: „A Camara actáinak revisiójára lesznek exmissus commissariusok."

34 Az említett deputátusok kiküldése és munkábaállítása tehát 1705 áprilisában történt, azután, hogy Velics és Hagara a Rákóczi-akták kiválogatását már befejezték. Oly sok iratkiadás iránt való kérelmet terjesztettek elő az érdekelt felek, hogy a fejedelemnek a levéltár rendezésének menetét is az ő igényeikhez kellett igazítania. 1706. január 21-én így rendelkezett Sárosinak és Velicsnek küldött levelében: „Az levelek succusának consignatioját el hagyván, csak azt connotállya Hűségek: mellyik fasciculusban micsoda 31 Hagara Mátyás levele Kőrösy Györgynek Sárospatakról 1705. április 6-án: Rákóczi-szabadságharc levéltára, V. 3. a/C. 32 E tárgyban 1706. június 19-én írt a fejedelem Érsekújvárból Kérinek: „Ugy lévén tudtunkra, hogy pataki és tokai artilleriánk specificatióját a Császár annak előtte el vitette és a több Munkácsra vitt levele között találtatik. Hűsége azért fel keresvén, küldgye meg extractussát." (Protocolum Ducatus Munkácsiensis.) — Július 16-án, Kéri levelére válaszolva, ezeket írta: „Vettük Hűséged levelét az accludált extractusokkal edgyütt, de mivel nem volt szándékunk azon régi extractusokat látnunk, hanem praecise azon artolleriárul való specificatiókat, a mellyek munkácsi várunknak német kezéhez való esésekor egyéb archívumbeli actákkal Kamara kezéhez kerültek volt, azért azon és akkori artilleriánk specificatióját küldgye Hozzánk." (U. ott.) — Hagarának szóló rendelete július 16-án: „Kéri János által ugy informáltatunk: Hűséged keze alatt levő acták között is találtatnának munkácsi várbeli artilleriánknak némely specificatiói, azért azokat fel keresvén, küldgye Hozzánk." (V. ott.) 33 Kiadta: Zimmermann Rezső, Adatok II. Rákóczi Ferencz felkeléséhez Szabolcsvármegye levéltárából. Történelmi Tár. Uj folyam. X/1909. 303. 34 Protocollum Expeditionum, 239/b.