Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Esze Tamás: A Szepesi Kamara levéltára a Rákóczi-szabadságharc idejében : fejezet a Rákóczi-szabadságharc levéltárügyének történetéből / 48–73. o.

A Szepesi Kamar-t levéltára 53 31-én ilyen rendeletet kapott Rákóczitól: „Ha oly leveleket talál, a melyek semmi módal famíliánkat nem illet, sequestrállya és másüvé registrállya."

15 Tehát vagy április 27. előtt megtörtént már az átszállítás, vagy pedig a levéltár egy részét, valami töredékét, 1701-ben mégis Munkácson hagyták. Kéri jelentéséből kitűnik: milyen gondatlanul bántak a Kamarán a Rákóczi-archívummal: az iratok összekeveredtek, az irattartó ládák romlásnak indultak. Ezt írja: „Levelekben sémi kár nincsen, csak hogy Sepesy Kamora keze alat lévén, némely ládákbúi még a' régen registrált levelek is egiszlen confundáltattanak ... Az mely ládákban levelek vannak, azon ládák igen el romladoztak, régi ládák lévén, a' szu igen el vesztegette, mely által, úgy az egér által is, hamar kár következhetnék a levelekben." Augusztus 7-én írt levelében még ennél is sötétebb képet fest a levéltár állapotáról: „Ennek előtte Komora kézinél lévő ládák ögér miat meg is lukasodtak és meg penyiszedtek", „mivel nedves helyen voltak Kassán a levelek." A kár szemléltetésére Kéri megemlítette azt a köteget, „kiben Méltóságos Báthori Familia .ednihány rendbeli genealógiájának deductioja vagyon, nem csak simpliciter, hanem authentice is". E „genealógia béli írások rész szerint által lukasodtak, rész szerint pedig a szútul igen meg gyengítettenek."

16 Mikor a Rákóczi-levéltár átkerült a kamarai levéltárból a fejedelem archiváriusainak őrizetébe és Kassán már csak egyes Rákóczi-akták előkerülésére lehetett számítani, Rákóczi bizottságot küldött ki ,,a' Szepesi Kamarabeli archívumok registratiójára". „Rendelt deputátussi", ,,deputált emberei" Pintér Márton, Sárosi István és Velics Zsigmond voltak.

17 Szolgálatba lépésük idejét az eddig előkerült adatokból nem lehet megállapítani. A kassai „districtualis comissarius": Keczer Sándor állította be tisztükbe őket, s „erőss hittel le kötötte" mindhármójukat: „leg kisseb levelecskét" is a fejedelem parancsa nélkül ki nem adnak.

18 Fizetésükről Rákóczi 1705. augusztus 23-án intézkedett Keczerhez intézett rendeletében; s ugyanakkor fizetésükön kívül még jutalmat is ígért:

19 „Hogy in registratione Archiv! Camerae Scepus

;

ensis parancsolatunk szerint annyival is' inkább serényebben el járjon Hűségek, meg hagytuk Nemzetes Vitézlő Keczer Sándor Districtualis Commíssariusunknak, adgyon Hűségeknek 100 Tallért. El végezvén azonban Hűségek azon munkát, az midőn relatiót teszen iránta, leszen illendő reflexiónk Hűségekre." Pintér Márton 1698-ban Zemplén vármegye jegyzője volt, 1703-ban, de még a Rákóczi-szabadságharcot megelőzően, kassai harmincados. Kassa kapitulációjakor fogságra vetették, de hamar kiszabadult. Rövidesen megnyerte Rákóczi bizalmát: 1706 nyarán már egyik szekretáriusa. Ügylátszik, korábban Thökölyt is szolgálta, mert levelet is írt a bujdosó fejedelémnek, aki szívesen fogadta „szép köszöntő, jót kívánó" sorait. Thököly 13 Protocollum Expeditionum, 240/a. 16 Rákóczi-szabadságharc levéltára, II. 2. e/A. 17 Protocollum Expeditionum, 435/b. Rákóczi rendelete a nevezettekhez Nyitráról 1705. augusztus 23-án. 18 Velics említi Kassán 1706. április 5-én a fejedelemhez írt jelentésében: Rákóczi-szabadságharc levéltára, II. 2. e/A. 19 L. a 17. jegyzetet.