Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Esze Tamás: A Szepesi Kamara levéltára a Rákóczi-szabadságharc idejében : fejezet a Rákóczi-szabadságharc levéltárügyének történetéből / 48–73. o.

52 Esze Tamás a történeti érdekű akták, főként a „familiák levelei" pedig menjenek át az Egri Káptalan őrizetébe. A Kamara ti. olyan iratokat is őrzött, amelyek nem hivatali működése során állottak elő, hanem kívülről, hivatali eljárások révén, főként hűtlenségi perek és birtokfoglalások alkalmával kerültek be a kamarai archivumba. Rákóczi elhatározta, hogy az ilyenfajta iratokat — ha kérik •— jogos tulajdonosaiknak vissza fogja szolgáltatni, hogy ez által is jogaikhoz segítse vagy védelemben részesítse azokat a személyeket és családokat, amelyeket a Habsburg-uralom idején anyagi károsodás ért vagy valami kényszerűségből vállalt kötelezettség terhelt. Midőn tehát utasítást adott a levéltár anyagának átvizsgálására és rendezésére, e kettős cél megvalósítására törekedett: elő akarta készíteni a levéltár megosztását és mentesíteni akarta az idegen iratok tömegétőlAz utóbbi munkálatban, mindenki másnál nagyobb mértékben, személyesen is érdekelve volt. Jogosan és helyesen arra törekedett, hogy levéltárát mielőbb kiemelje a kamarai levéltárból és a munkácsi várban biztonságba helyezze. Láttuk: a kamarai levéltár kuruckori történetének első mozzanata a Rákóczi-archivum kiválogatása és elszállítása volt, s a munka elvégzését a fejedelem Velics Zsigmondra, egykori pataki kancelláriájának latin szekretáriusára bízta. Velics mindjárt a szabadságharc kezdetekor visszatért Rákóczi szolgálatába, aki őt 1703. október 18-án kinevezte a sátoraljaújhelyi harmincad adminisztrátorává.

10 Hogy valóban ő végezte a Rákóczilevelek kiválogatását a kamarai levéltárban, ezt éppen a fejedelem 1705. március 3-án kelt rendelete bizonyítja: arra utasítja benne Velicset, hogy „adgya a' kezekhez azon leveleket Kéri Jánosnak és Kolosvári Andrásnak".

11 1705 februárjából való az első adat arról, hogy a fejedelem levéltárával foglalkozik. Február 10-én rendeletet küldött Szentiványi Mihálynak, birtokai prefektusának: tisztíttassa ki a munkácsi tárházat, „leveleinket Kéri János és Kolos vári András conservator híveink rakják be" oda.

12 Kéri és Kolosvári megbízatására azonban csak március elején került sor. Március 3-án vagy 4-én értesítette őket, hogy „leveleink conservatióját rajok bíztuk", rendelkezett fizetésük felől és utasította is őket: levéltárát „Velicstül vegyék kezekhez, vigyék munkácsi tárházunkban".

13 3-án kapta — amint láttuk, — Velics is a rendelkezést az iratok átadására. Egészen pontosan nem tudjuk megállapítani: mikor került át a Rákóczi-levéltár Kassáról Munkácsra. Kéri 1705. április 27-én jelentette a fejedelemnek: „Az archívumot, más egyéb Nagyságod partikájával együt, Kassárul ide Munkács Várába kár nélkül be szállítottuk."

14 Viszont március végén már folyt Munkácson a levéltárrendező munka, hiszen Kéri 10 L.: Rákóczi első fennmaradt leveleskönyvét az Országos Széchényi Könyvtárban Fol. Hung. 978. szám alatt: Protocollum Expeditionum, 7/a. 11 Protocollum Expeditionum, 223/a. 12 A munkácsi Rákóczi-levéltárra vonatkozó rendelkezéseket jórészt megőrizte a munkácsi uradalom protokolluma: Protocolum Ducatus Munkácsiensis. A kamarai levéltárban őrzik: U. et C. Fasc. 19. Nrus 14. 13 Protocollum Expeditionum, 222/b. \ 14 Rákóczi-szabadságharc levéltára, II. 2. e/A.